Bones-A folytatás /Az út végén/

Temperance némán ölelte a zokogó lányt.Nem figyelt semmire és senkire,tejesen kizárta a külvilágot.Soha nem meditált,de szinte biztos volt benn,hogy az is hasonlóan nyugtató érzés lehet.Nem számított,mi történik körülötte.Talán Maja is ezt érezhette,mert hamarosan megnyugodott.Mikor Bones is észlelte,elengedte a fiatalt és könnyes szemeibe nézett.

-Most már minden rendben lesz!-mosolygott biztatóan.Nem is hitte volna,hogy egyszer majd pont ő fogja ezeket a szavakat kimondani,hiszen eddig mindig csak neki mondták.

-Tudom-felelt a lány halkan és ő is elmosolyodott.Brennan még egyszer megölelte őt,majd begomboltra a felsőjét és felkelt a földről.Még épp időben ahhoz,hogy lássa,amit Booth felrángatja a megbilincselt Rolf-ot.Tempe közelebb lépett,hogy szemügyre vegye tehetetlen ellenségét

-Mondtam,hogy rossz nővel kezdtél!-mosolya vicsorrá torzult.Nagy levegőt vett és teljes erőből gyomorszájon vágta a férfit,aki ennek hatására legszívesebben összegörnyedt volna,azonban Booth elrántgatta

-Tűnés a sittre!Ott majd lesz gondjuk rád!-lökdöste a nyálát köpködő bűnözőt

-Nehogy azt hidd,hogy vége van Temperance!-fordult vissza-Még nem végeztem!Megnyomorítom a mindennapjaid!Ki fogok jönni és megölöm a családod!Világos?!-Booth közben igyekezett elhurcolni az egyre csak ordibáló férfit-Végig fogod nézni,ahogy mind megdöglenek!-a nő nem tudott válaszolni,mert Rolf lassan eltűnt,de nem is lett volna képes akár egy szót is kinyögni.Fogalma sem volt,mennyi ideig állhatott ott szótlanul,mire Booth megérintette
-Ne félj,nem juthat ki onnan,ahova most kerül!-megpuszilta az éledező lány homlokát-Már vége-Brennan végre feleszmélt
-Tudom-odabújt társa ölelő karjaiba és halkan sírni kezdett.Azonban nem hagyta,hogy a félelemből és megkönnyebbülésből kialakult fojtogató könnyözön úrrá legyen rajta.Gyorsan összeszedte magát és kibontakozott szerelme védelmet nyújtó bölcsőjéből
-Jól vagy?-kérdezett rá,de sejtette mi lesz a válasz.Egy apró,biztató mosoly
-Most már jól leszek-bólintott nedves szemekkel,de végül elkomorodott,ahogy visszagondolt-Booth...Én...
-Mi az?Baj van?
-Nem vagyok terhes.Ne is számíts rá,mert tévedtem.Biztosan nem vagyok állapotos-igyekezett minél erősebb lenni,ám hangja mégis remegett
-Mi?Ezt hogy érted?Mármint..olyan biztos voltál benne Bones!Én...Te..-nyökögött ő is
-Tévedtem.Nem kellett volna ekkora felhajtást csinálnom.Jobb lett volna,ha várok még vele-lesütötte a szemeit és várta a férfi reakcióját
-Ismerlek Tempe.Tudom,mikor hazudsz és biztos vagyok benn,hogy most nem mondasz igazat.Láttam mennyire hittél benne.Nem lehet,hogy most ilyen hirtelen megváltozzon a véleményed!-fejtette ki az ügynök,első sokkjából eszmélve
-Igazat mondok-felelt remegve és szeméből ismét előhullott egy két könnycsepp.A nő elfordult,de Seeley visszafordította és két tenyerébe zárta szerelme arcát
-Attól félsz elvetéltél.Meg van rá az okod,hiszen veszélyeztetett terhes voltál- Ha egyáltalán az voltál. gondolta hozzá-Bones!Nézz a szemembe!-mikor Tempe nem reagált,Booth folytatta-Hallod,Bones!-kérte kedvesen-Nem számít,ha most nem is jött össze!Ígérem neked,hogy addig nem adjuk fel,míg nem sikerül!Oké?Soha Bones!Soha-ismételte,miközben magához ölelte a lányt


Booth szemszöge:

Seeley tehetetlenül nézte,ahogy szerelme egyre távolodik.Még egyszer utoljára visszatekintett,majd eltűnt a falak között.Nem tudta,mit is kéne tennie.Ha utána megy,biztosan lebuknak,de mi van,ha pont így nem tud rajt segíteni?Mi van,ha baja esik és ő nem volt ott,hogy megmentse,pedig megígérte?Visszaemlékezett arra a reggelre,mikor Bones bejelentette,hogy el fog utazni.Megbeszélték,hogy az FBI-tól is elkel a segítség...

-Nem akarom,hogy elmenj!-suttogta nyugtalanul Seeley

-Nem tehetek mást-felelt Tempe

-De igen Bones!Hiszen egy FBI-os a vőlegényed és a társad is!Mindig van más választás!
-Eddig sem kaptad el!-védekezett a saját módszerével
-De ha tőrbecsaljuk,el fogjuk kapni.Viszont ez csak veled lehetséges...
-Én legyek a csali?-kérdezett vissza idegesen
-Ha így mondod,az rosszul hangzik...-húzta el a száját Booth.
-Nem csak Rolf a gond.Nem ő az egyetlen,aki miatt el kell tűnnöm egy kis időre.Hisz tudod...
-Mit tett veled Jessyka?
-Most komolyan kérdezed?-háborodott fel az antropológus
-Nem.Illetve..Nem arra gondoltam.Azt tudom,hogy most mit tett,de mivel bántott régen?
-Ugyanezzel.Nem tudom,hogy mondjam el neked...Eddig csak két ember tudja a történetem és nem is szándékoztam mással megosztani-sütötte le szemeit
-De én nem más vagyok-ölelte meg szerelmét a férfi,Brennan pedig beszélni kezdett.Elmondta az egész történetet,Booth pedig megértette társa eddigi viselkedését és hogy mit miért tett-Szeretlek-mondta,miután Bones befejezte a beszédet-Sosem bíztam ebben a nőben és ezután sem fogok.Csak azt sajnálom,hogy sikerült közénk állnia,még ha csak egy kis időre is.Kérlek bízz bennem!Soha nem foglak megcsalni téged!-megcsókolta Tempe-t,aki örömmel viszonozta azt.Miután ajkuk szétvált,még hosszú ideig csend volt a szobában.Brenn elgondolkodott
-Úgy gondolod,csak ezzel a módszerrel kaphatjuk el?-tért vissza az előző témához.A férfi bólintott-Akkor legyen-egyezett bele végül-De ha nem sikerül a terved,nem fogok itt maradni!-Seeley mivel jelenleg nem tehetett mást,így elfogadta a feltételt és csak reménykedni tudott saját sikerében

Akkor még könnyűnek tartotta betartani az ígéreteit,de mostanra valahogy elbizonytalanodott.Azzal,hogy félrelépett,máris megszegte első fogadalmát és mi van,ha ezt sem lesz olyan egyszerű betartani?Az volt a terv,hogy Rolf eljön a reptérre és innen próbálja majd elvinni Bones-t,de ha nem így lesz,akkor Brennan tényleg el fog repülni és ekkora távolságból már biztosan nem védi majd meg.Ujjaival türelmetlenül kezdett dobolni az adóvevőn,mire az megszólalt.

/-A váróterem "B" részében a kettes kapunál két elég gyanús férfi megállította a Pókot!Ismétlem,a váróterem "B" részében a kettes kapunál két elég gyanús férfi megállította a Pókot!-Booth összeráncolta a szemöldökét/

-A Pókot??A Pókot?!?Mióta használunk ilyen álnevet?-dühöngött-Csak kerülj a szemem elé te suhanc!-nem kiabált,a hangja mégis tele volt méreggel

/-Elnézést uram!-nyökögte a fiú-Dr.Brennan-t elvezették a pénztár mellett lévő folyosón-a srác jól meghúzta magát és mivel már dolga sem volt,meg sem szólalt a továbbiakban/

-Minden beépített FBI-ügynök lassan egyenként menjen be a folyosón.Ne keltsünk nagyobb feltűnést,ha nem akarunk lebukni.Streep ügynök!Induljon!A további utasításokat már bent adom!Jason és Angela!-szólt a háta mögé,miután kikapcsolta az adóvevő mikrofon részét-Nézzétek meg a repülőtér térképén,hova vezetnek a folyosók!Most nem hagyhatjuk őt cserben!-a lány és a férfi bólintottak,Booth pedig elindult.

-És mi mit csináljunk?-szólt utána Cam nyugtalanul

-A bejáratoknál ügynökök vannak,ki nem juthatnak.Ha szólok.indítsátok a kommandót!-odadobta az adóvevőt a nőnek,majd elviharzott.Gyors léptekkel az említett folyosóhoz igyekezett,majd megállt annak elején és körbenézett.Egyelőre semmi gyanúsat nem látott,ezért folytatta útját és hamarosan összefutott a többi speciálissal is

-Rengeteg folyosó van uram!-szólalt meg valaki a kisebb tömegből

-Ki látta,hogy merre vitték őt?-mikor senki nem felelt,Seeley csak idegesebb lett-Na jó!Harper és Fornett,ti az északi folyosón mentek!Ford és Mandell tiétek a keleti,Darkley és Ston ti mentek nyugatin.Van kérdés?-hadarta le gyorsan

-De 4 irány van Booth!-szólalt meg Ston

-Én megyek a negyedik irányba-felelt kurtán.Más?Nincs?Remek.Akkor induljunk!-meg sem várta a válaszokat,megindult a saját folyosóján

-Nem hagyom,hogy egyedül menj,Seeley!-szólalt meg valaki a háta mögül-Én is veled tartok!

-Te segíts Angela-nak Jason!-fordult vissza

-Arra ott van Cam és Hodgins.Tudom,hogy nincs ínyedre,de nem engedlek egyedül!Temperance az én életem része is...

-Volt Jason!csak volt!-szakította félbe ingerülten

-Vagy indulj vagy egyedül megyek!-jelentette be és megindult,Booth pedig követte

-Ha Rolf miattad szökik meg,biztos lehetsz benn,hogy megöllek!-sziszegte a fogai közül,de Jason erre már nem válaszolt.

Negyed órán keresztül biztosan bóklásztak,de senki nem talált semmi gyanúsat,sőt,semmit sem találtak.Booth kezdett ideges lenni.Angela azt mondta,hogy nincs arra kijárata,de ha nincs,akkor mégis hol lehetnek?Ha belegondol,még azt sem tudja,hogy ő maga hol van,nem hogy Brennan!Ez a hely kész útvesztő!Végül mikor már mindketten feladták volna,zajt hallottak az egyik folyosóról.Jason csendre intette Booth-t,aki ettől csak még jobban berágott a srácra.A léptek egyre közeledtek.A hangok alapján 2 ember lehetett,több nem igen,kevesebb pedig biztosan nem.Talán sikerül velük elbánni,hiszen a meglepetés ereje velük van.A két folyosó találkozásánál mindketten a falhoz simultak és így várták ellenfeleiket.A két ügynök szinte egyszerre mozdult a meglepett emberekre.

-Mi a fenét kerestek erre Ford?!-kérdezte a földön heverő ügynököt,majd feltápászkodott róla

-Én épp ugyanezt kérdezhetném tőled Booth!-mérgelődött a megalázott fél

-Mi a mi részünkön mentünk...

-Ahogy mi is-vágott közbe Mandell

-Ez a hely kész rémálom-nyugtatta őket Jason-Mint egy labirintus.De ügynökök vagyunk az Isten szerelmére!-Booth hirtelen befogta jelenlegi társa száját,ezzel mindenkit hallgatásra bírva.Egy lány sikoltozásai töltötték be a helyet.Előbb még halk volt,de egyre hangosodott.Ford intett,hogy a többiek kövessék.Elbújtak egy üres szobában és a résnyire nyitott ajtón át figyelték a két férfit,ahogy hurcolják a fiatal lányt

-Maja-suttogta Booth-Kövessük!-mondta halkan,majd kinyitotta az ajtót.

Pont,ahogy sejtette,a két csatlós odavezette őket Rolf rejtekéhez.Illetve csak a közelébe,merthogy egy hosszú folyosón kellett volna az őrök nyomában maradni és elég nehéz lett volna elbújniuk.Miután hallották az ajtót csukódni,ők is ráléptek az előbbiek útjára,azonban meglepődtek.Ezen a helyen több ajtó volt,mint amivel eddig összesen találkoztak.Egyesével mentek végig az összes szobán,közben Booth szólt Cam-nek,hogy küldheti a kommandósokat,azok pedig nem késlekedtek.Jason bekapcsolta a GPS-t,így könnyen odatalált a nagy csapat.Seeley úgy érezte,órákat kellett várnia a felmentőseregre.Egyedül nem akartak behatolni,mert nem tudták,mennyien vannak a szobában,egy vesztett csata pedig akár mindannyiuk életébe is kerülhet.Csak remélni tudta,hogy még időben érkezik.

A kommandósok hangtalanul közlekedtek és néhány percen belül már ott is voltak a helyszínen.Az ügynökök teret adtak a profiknak,azok pedig betörték az ajtót és még épp időben.Booth látta,ahogy Brennan lefegyverzi Rolf-ot,majd elrúgja a kést és otthagyja a földön az ártalmatlanná tett férfit,hogy Maja-hoz menjen és megvigasztalja őt.Seeley-nek sem kellett több idő,azonnal a fegyvertelen ember tarkójához nyomta a pisztolyát,majd összeszorított fogakkal elmondta a jogait,miközben megbilincselte.Szíve végre megnyugodott,ahogy a tehetetlen férfit rángatta. -Többé már nem bánthat senkit- Gondolta magában.Szerelmére nézett,aki a szüntelenül zokogó lányt figyelte.Úgy érezte,ha most átadja Rolf-ot másnak,akkor talán megszökik,ezt a kockázatot pedig nem vállalhatta,így elindult vele az ajtó felé,hogy a biztonságos rabszállítóba tuszkolja és elhajtsanak vele az állam legszigorúbb börtönébe.


-MÁR CSAK MAX 3 RÉSZ-

Sziasztok!Hát,mivel nem nagyon volt időm kirakni ezt a fejezetet,így  kicsit megkéstem vele,de mentségemre legyen,hogy nagyon dolgozom a végén :) Ahogy már az előbb is írtam,max 3 részben szeretném kirakni a fic lezáró részeit :) Közben pedig erősen gondolkodom,hogy mi legyen a következő :D Kérem a komikat!Ja és nagyon köszönöm,hogy ilyen hamar összehoztátok az előző részhez a kommenteket!Meglepődtem és épp ezért sajnálom is,hogy csak most tudtam hozni a folytatást.szóval köszi ♥