2011. július 3., vasárnap

Bones-Elveszett remény-14 /Soha nem hagylak cserben/

Temperance emlékeitől lefagyva ült a fa tövében és csak bámult a semmibe.Rolf-ra nézett,aki meghúzta a ravaszt.A golyó hatalmas robajjal csapódott Huchner fejének,aki holtan esett össze.Brenn-nek könnyek gyűltek a szemében.Minden reménye elveszett.Talán ezt már tényleg nem éli túl?Már nem is akart kűzdeni a halál ellen.Ebben a pillanatban annak az esélye,hogy meg tudja magát védeni nagyon kevés volt.
-Azért elismerem,tényleg meg tudtad volna magadat védeni az utcán akkor este,mikor elhatároztam,hogy bűnhődni fogsz.Ravasz vagy!Nagy fájdalmat okoztál azzal,hogy eltörted a bordáimat,de most mégsem haragszom annyira-Bones érintéseket érzett a karján,ami hamarosan szorítássá erősödött.Az őrök felrántották álló helyzetbe-Sőt!Teszek neked egy ajánlatot!-lassan közeledett a lányhoz és mikor odaért a fülébe súgta-Feküdj le velem önszántadból és cserébe megígérem,hogy az utolsó szex az életedben szép lesz!-a férfi kicsit elhajolt,hogy Tempi szemébe nézhessen,de Brenn azzal a lendülettel,hogy ezt észrevette Rolf szeme közé köpött
-Soha nem fekszem le veled önszántamból!Inkább halok meg,minthogy megcsókoljalak!-vágott vissza flegmán Temperance.Keményen nézett,mintha őt nem lehetne legyőzni,de jól tudta,hogy ez nem így van.Viszont már nem érdekelte.Mit számít,hogy ha mégegyszer megerőszakolja ez az állat?Már úgyis mindegy
-Annak is eljön az ideje!De most inkább csináljunk valami olyat,amit én nem bánok meg!-nevetett-Úgy látszik,hogy te ezt a módszert jobban szereted mint a jól bevált udvarlósat!Hát jó.Nekem megfelel.Sőt!Csak jobb lesz tőle a kedvem!-megcsókolta a nő nyakát,aki lassan lehunyta a szemét és átfutott az agyán,hogy mi fog most következni-Tudod mi jutott eszembe?-kérdezte a férfi,mintha csak simán beszélgetnének-Még nem is láttam az egész tested!A pillanat hevének éltem..De majd most!-elkezdte gombolni Tempi blúzát.
A lány elfordította a fejét.Nem akarta látni,hogy mi történik.Elég volt érezni.Rolf keze lassan ért a bőréhez.Brennan-nek kínzás volt,hogy ilyen lassan történik minden.Inkáb gyorsan át akartr esni rajt.Támadója ujai elértek a melltartója csatjáig,ami egy pattanással szétnyílt.Hirtelen hangos lövés hallatszottak a távolból,majd az egyik csatlós összeesett.Rolf ijedten húzta el a kezét."Fogjátok!"-adta ki a parancsot.Időközben egy újab ember eset össze,majd egy másik."Vigyétek innen!Ott találkozunk!"-hallatszott a parancs.Elkezdték rángatni Tempit,majd megint egy lövés és a lány ball keze kiszabadult.Brenn leguggolt,hogy megmentője eltalálhassa a másik embert is és kiszabadulhasson.Sikerrel járt.A jobb karját szotító férfi holtan esett össze.Tempi bekapcsolta a melltartóját és futni akart az erdőbe.Még fel sem eszmélt,mikor egy kéz ragadta meg a derekát és felrántotta.Ezek után már csak a pisztoly hideg csövét érezte a halántékán.
-Ha megpróbálsz lelőni,akkor a lány is meghal!Vagyok elég gyors,hogy ha engem eltalál egy golyó,akkor repítsek egyet Dr.Brennan agyába is!Sejtethettem volna,hogy nem adod fel Seeley!De nem hagyom magam!Életben akarod látni?Akkor dobd le a pisztolyt és mássz elő akárhol bújkálsz!-Rolf hátrállni kezdett és magával húzta Tempi-t is,míg egy fa vastag törzséhez nem értek-Nem ilyen halált szántam neked,de ha közbeavatkozol a menekülésembe,akkor az volt az utolsó húzásod!Világos?-suttogta a lány fülébe,amire Brenn apró bólintással jelzett-Most lehet,hogy megúsztad,de amibe belekezdek,azt be is fejezem!Még látjuk egymást Ms Temperance!-ellökte Tempi-t a földre és rohanni kezdett a sűrű erdőbe.
Bones a levelekkel teli avaron térdelt.A kezét még mindig nem emelte fel,inkább támasztotta a testét.Nem bírta felfogni,hogy megmenekült.Halk,lassú lépteket hallott,melyek egyre csak közeledtek felé,majd meglátta maga előtt a bakancsokat,amiket hamarosan a földre rogyó férfi térdei takartak el.Temperance felnézett.Egy pillanatig egymás szemébe néztek,majd Tempi Seeley nyakába borult.
-Azt hittem itt hagytál!-suttogta zokogva
-Soha nem hagylak cserben Temperance!-végigsimította a lány haját,majd a hátát-Már nem eshet bajod!-Brenn még mindig nagyon erősen sírt.Egyszerűen nem bírta abbahagyni-Csss-csitította-Vége van!Itt vagyok!-nyugtatta társát.Közben a megérkező egységeket abba az irányba küldte,amerre Rolf elfutott,de ő maga nem állt fel-Gyere!-szólt halkan-Szálljunk fel a gépre és menjünk a kórházba!
-Haza akarok menni!Fürödni és aludni veled!-suttogta remegő hangon
-Tudom.De el kell látni a sebeidet!Gyere!-fel akart állni,de Tempi erősen szorította a nyakát.Booth óvatosan a lány lába alá nyúlt és felemelte
-De ugye velem maradsz?-kérdezte remegve
-Igen.Veled leszek amíg csak szeretnéd!-válaszolt gyengéden,majd felmászott a helikopterre és leült,Brennan-t pedig az ölébe ültette


-FOLYTATJUK-

Na remélem meg vagytok ezzel a résszel elégedve!Végre kiszabadult,úgyhogy ennek örömére tessék annyi komit írni,amennyire vártátok már ezt..:)

7 megjegyzés:

  1. nagyon jó lett csak igy tovább..... végre kiszabadult....

    VálaszTörlés
  2. ÁÁÁÁ kiszabadúúúlttí!JEEEE....pezsgőt bontok :P:D:D:D Jajj, nagyon izgalmas volt!Ááááá, kkiszavbadult.Nagyon ááááxDDD

    VálaszTörlés
  3. Olvasó:
    Megjegyzési tilalmat nem fogadtam és mivel megkaptuk a jó részt, ezért ide is írok 1 nagy JEEEEEEE-t. Végreeeeee. Jó volt, mint mindig, ez alap.... és ha nem is jegyezzük meg külön, akkor is mindig egyértelmű a dícséret. EZ a rész most viszont jól is esett a kicsi lelkemnek...

    VálaszTörlés
  4. Végre kiszabadult!
    Remélem most már kicsit romantikusabb részek következnek!
    Bár a múltat nem lehet kitörölni, de az idő meg a szeretet majd begyógyítja a sebeket!
    kérném a nyugodtabb folytatást! Nekem egyenlőre elég volt ennyi izgalom! :D

    VálaszTörlés
  5. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ Köszi Köszi Kösziiiiiiiiiiii
    Vééégreeeee!!!!!!!!!!
    Annyira Annyira jó lett!!!!!!!!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
  6. tudtam, hogy Booth nem ment el azzal a géppel... éreztem, így kell ezt csinálni, nagyon ügyes voltál...
    jöhet a következő fejezet

    VálaszTörlés
  7. remek lett ez is, várom a kövit!

    VálaszTörlés