2012. június 26., kedd

Bones-Az ördög nem alszik 14

Brennan értetlenül állt az üres labor közepén.Sem az irodákban,sem máshol nem találta barátait.Hol lehetnek?Angela és Cam telefonja ki van kapcsolva,Hodgins pedig nem vette fel.Mi a fene folyik itt?Eddig nem érdekelte,mit titkolnak előle,de most,hogy elrendezte a dolgait,igenis kíváncsi rá!
Már épp fel akart menni az irodájába,hogy egy kis papírmunkát végezzen,mikor hangos trappolásokat hallott maga mögött.Megfordult,hogy lássa,kinek ilyen sietős a dolga.
-Édesem!-lihegte Angie-De jó,hogy még itt vagy!
-Nektek is szia-nyögte értetlenül-Honnan tudtátok,hogy itt vagyok?És miért nem vette fel egyikőtök sem a telefont?
-Ó-kapta elő a mobilját mindenki-Nekem még reggel óta ki van kapcsolva.Tudod Zack-nél jártunk...-mondta a fiatal művésznő
-Nekem is..-vágta közbe Saroyan
-Én meg le vagyok halkítva,de orvosolom a problémát-nyomkodta a telefonját Hodgins-Miért hívtál?-vigyorgott,mintha nem tudta volna a választ
-Mert senkit nem találtam sehol!Már azon gondolkodtam,hogy elmegyek inkább és eszem valamit-Tempe összeráncolta a szemöldökét-De honnan is tudtátok,hogy itt vagyok?Hiszen úgy volt,hogy lehet,nem is jövök be..
-Mi történt a fejeddel Dr.Brennan?-terelte a témát Camille
-Baj történt?És hol van az a testőr,akit Cam állított melléd?-Angela gyanakvó tekintettel fürkészte barátnőjét
-Nem számít...Illetve igen,de senki nem válaszolt a kérdésemre!-türelmetlenkedett a nő
-Na jó.Akkor majd én-szólalt meg kedvenc bogaras tudósunk-Emlékszel,hogy kb 15 perce egy újonc biztonságiőr kérdezte a neved?
-Igen.De honnan tudod?..
-Várd ki a végét..-szólt közbe szégyenkezve Angie
-Az az ember elküldte nekünk a hanganyagod,mert szükségünk volt rá.Legalábbis ezt hittük.
-Miért kellett nektek az én hangom?-Brennan egyre csúnyábban nézett barátaira és fogalma sem volt,mi ez az egész
-Hát..-Jack itt abbahagyta a beszédet.Hogy is mondhatná el,hogy van egy nyomuk,amit eltitkoltak előle???
-Bökd már ki!-sürgette egyre türelmetlenebbül a lány
-Rolf üzenetet hagyott neked-nyögte Angie.Temperance ereiben megfagyott a vér,szíve pedig hevesebben vert,mint egy kolibrinek.A már majdnem elfelejtett szédülés ismét új erőre kapott és teljesen megingatta a nőt-Édesem!Jól vagy?-kapta el a karját Angela.Brennan szabad kezével megfogta a fejét és próbált erősen koncentrálni,hogy Angela-ból csak egyet lásson és ő se forogjon körülötte-Segítsetek leültetni!-csipogta nyugtalanul a művésznő.Hodgins szabaddá tett egy széket és feleségéhez vitte,aki Cam segítségével óvatosan leültette barátnőjét-Drágám hozz vizet kérlek!-szólt férjének,de közben végig Bones-t fürkészte-Mi a baj szívem?-Brenn előkapta zsebéből a nemrég felírt gyógyszerét,de képtelen volt kibontani.Próbálta felpattintani az apró doboz tetejét,de elejtette.Közben Jack visszaért a vízzel-Nyugodj meg édesem!Oké?Mindent elintéztünk!Nem bánthat téged!Bármi is az üzenet,neked nem kell végighallgatnod vagy végignézned!Rendben?
-Nyugodt vagyok Angie-hangja erőtlen volt és már a hányinger is kerülgette-Csak adj egy tablettát!-a lány felvette a földről a teli dobozt és megnézte a címkét
-Tessék!-vett elő egy pirulát és már oda is nyomta barátnője kezébe a vízzel együtt,de Brennan a vizet sikeresen elejtette.Már egész testében remegett és attól tartott,hogy epilepsziás rohamot fog kapni.Gyorsan ledobta a torkán a gyógyszert és a széket szorítva várta a hatást,ami nem jött el.
-Oké.Én szólok egy orvosnak!-jelentette be Cam határozottan
-Ne!-kiáltott fel Tempe-Nem kell.Már jobban vagyok-erőt vett magán és felnézett Saroyan-ra,akiből még mindig négy volt,de igyekezett olyan magabiztos arcot vági,mintha tudná,melyik Cam-re néz,majd elmosolyodott
-Biztos?-kérdezte a nő gyanakodva
-Igen-erőltette magára továbbra is a mosolyt-Teljesen biztos
-Na jó édesem.Lehet,hogy Cam beveszi ezt,de én nem!Állj fel és bizonyítsd be!-mondta Angela ellentmondást nem tűrő hangon
-Figyelj Angela-nézett barátnője (az egyik Angela) szemébe-Nem akarok visszamenni a kórházba,elég volt ott töltenem fél órát.Nem vagyok hajlandó bent feküdni,mikor ki tudja épp mire készül Rolf.Ott nem érzem magam biztonságban és ami a legfontosabb,nem tudok dolgozni sem.Tudod,mennyit jelent nekem a munka!-a lány jól tudta,hogy Brenn a munkával tereli el a gondolatait,így ráhagyta a dolgot.Temperance arca megmerevedett,majd elfintorodott.A gyomra hula táncot járt.Bármennyire is próbálta visszafolytani hányingerét,már nem bírta tovább.Angela időben észrevette és egy tálat tartott elé,ami máskor belsőszervek és bizonyítékok tárolására szolgált
-Azt hiszem,rosszul leszek-nyögte Cam eltorzult hangon,ahogy önkéntelenül is barátnőjét nézte.Jack nem nyilatkozott,inkább elment
-Az oszló hulláktól nem vagy rosszul,de ettől igen?-kérdezte Angie Tempe haját tartva,akinek épp akkor sikerült elfojtania kitörő gyomrát
-Ha ez megnyugtat én is rosszul vagyok-dobta be két szusz között,majd ismét kitört belőle minden
-Óó..Brennan-kapta a szája elé a kezét Saroyan és már rohant is fel az emeletre
-Na jó édesem.Ez így nagyon nem lesz jó.Hazaviszlek.Rendben?Ott leszek veled,hogy ne unatkozz,de nem vagyok hajlandó nézni,ahogy ezt teszed magaddal.Bones lassan felegyenesedett
-Már jobban vagyok-mondta alig hallhatóan-Haza kell mennem-javította ki magát,mikor még egy hullám futott végig a gyomrán
-Oké.Most már hagyd abba-nyöszörögte Angie,Brenn teste pedig szót fogadott.Megszűnt,illetve csillapodott az émelygés és már kifejezetten nem 4 Angela-t látott,csak kettőt,a remegése pedig teljesen megszűnt
-Most hazamegyek,de csak hogy rendbe hozzam magam..Illetve-gondolt Booth-ra-Talán mégsem haza,hanem egy boltba...
-Miért nem akarsz találkozni vele?-kérdezte a lány,mintha nem tudná a választ
-Mert olyat tett,amit soha nem fogok neki megbocsátani..
-De..Mit?-szólt közbe ismét.Kíváncsi volt,Tempe elárulja-e
-Megcsalt.De nem csak simán megcsalt Angie!-nézett előre könnyes szemekkel-A lehető legrosszabb emberrel csalt meg!-nem bírta elfojtani azt a könnyáradatot,ami most a szívét marta.Már nagyon hiányoztak a legjobb barátnőjével való beszélgetések,amiktől mindig jobban érezte magát
-Nem mindegy,kivel csal meg,ha megcsal?-nézett kérdőn
-Egyáltalán nem!-hurrogta le Bones azonnal-Megcsalhatott volna veled vagy Cam-mel vagy akárki mással, de pont vele?-elcsuklott a hangja-Miért?-észre sem vette a könnyeitől,de már teljesen elmúlt a kettőslátása és a szédülés is elviselhetővé csillapodott
-Kivel csalt meg?-kockáztatott meg még egy kérdést
-Mit számít-Angela sejtette,hogy ez lesz.Jessyka-val van a baj és ő nem hallgatott Brennan-re,mikor figyelmeztette.Fogadni mert volna,hogy a csókot is ő kezdeményezte.Temperance felállt-Már jobban vagyok-mély levegőt vett és letörölte az utolsó könnycseppet is az arcáról.Most elmegyek egy fogkeféért és valami rágóért,aztán jövök,hogy megnézhessük az üzenetemet-ezt a szót hatalmas gúnnyal ejtette ki.A művésznő bólintott,Brennan pedig útnak indult-Vagy talán mégsem...
-Mi a baj?
-Van,amiről még nem tudsz...-Angela arcára rémület és kíváncsiság keveredett.
-És mi az?-kérdezte gyanakvóan
-Hát..Tudod a sérülés a fejemen egy autóbaleset miatt keletkezett-a fiatal művész ezen még nem lepődött meg annyira
-Kölcsönadjam a kocsim?
-Nem kell.A balesetet Rolf okozta..És eltűnt a kocsiból mellőlem a testőr-Angie arca fehér lett,mint a fal 
-És..Te így járkáltál eddig?-nyögte,mikor végre meg tudott szólalni
-Igen.De bevallom őszintén,hogy nem szívesen mennék most egyedül a boltba,bár ha racionálisan gondolkodom,Rolf biztosan nem most fog elkapni.
-Elkísérlek-mondta határozottan Angela
-Majd én!-hallatszott az emelvény aljáról egy női hang-Beszélnünk kell
-Tűnj el,mielőtt olyat teszek,amit magam is megbánok!-Brennan agyát elködösítette a düh,de mielőtt bármit tehetett volna,barátnője közbeszólt
-Brennan-nek most rám van szüksége,nem rád-hangja határozott volt,Jessyka pedig mindenre elszánt
-Nézd Angela!Tudom,hogy most szeretnél vele kettesben lenni,de hidd el,nekem nagyobb szükségem van arra,hogy beszéljek vele,így én kísérem el a boltba.Te pedig addig legalább tudod csinálni a dolgod-Tempe agyában ekkor átszakadt a gát.Kitépte magát barátnője kezéből és lerohant az emelvényről.Angie nem tudta megállítani.Bones fejében kavarogtak a gondolatok.Ebben a pillanatban képes lett volna megölni ezt a nőt,aki már évek óta keseríti az életét.Megfogta a nyakát és a tőlük nem messze lévő falhoz nyomta a tehetetlen lányt.Míg bal keze egyre jobban szorította ellensége nyakát,addig a másik már arra készült,hogy egy hatalmas ütéssel lecsapjon áldozatára.Jessyka egy pillanatra elvigyorodott.Bárhogy is sül el ez az egész,a terve sikeres volt.
-Ne tedd!-sikoltotta Angie a háttérből,majd gyorsan barátnője mellé szökkent-Nem akarhatod ezt!
-Mindennél jobban akarom!-préselte ki összeszorított fogai közül
-Nem,nem akarod-higgadt le Angela,közben óvatosan megfogta Brennan kezét,aki enyhített a szorításon és elengedte a lányt,majd kiviharzott a helyiségből.A művésznő fejvesztve rohant utána.




***


Fél óra múlva már higgadtan tértek vissza a laborba,egy új fogkefével és fogkrémmel.Brennan felszalad a mosdóba,hogy rendbe tegye magát,aztán mindenki a Jefferson számítógépe fele vette az irányt.Tempe megtartotta magabiztos,kemény arcát,azonban lelkében ott lakozott a félelem és épp feltörni készült,de Brenn tartotta magát.Mikor odaértek,Sweets már várt rájuk.
-Édesem!-szólalt meg Angie-Nem kell végigcsinálnod,ha nem akarod!-Bones még mindig megkövült,rideg arccal válaszolt neki
-Nem félek egy üzenettől,bármi is van benn.Arról nem is beszélve,hogy talán találunk valamit a felvételen,ami segíti a nyomozást-a lány bólintott és rákattintott az ikonra
-Kérem a jelszót!
-Dr.Temperance Brennan-hangja erős volt és kemény,pont mint az elhatározása
-Helyes felhasználó!Belépés engedélyezve!-az egész képernyőt betöltő videó nyílt meg.Először csak sötét kép volt és mellé kocsi zaja párosult.Brennan gyomra összerándult,bár még fogalma sem volt,mit akar jelenteni ez a jelenet,mégis érezte,hogy ismerős.Most még sikerült elnyomnia előtörő emlékei kavalkádját és ezzel megtartania magabiztos,racionális énjét,azonban szíven ütötte,amit ezután látott.Ő volt a monitoron.Száz sebtől vérzett és néhány ember leszorította őt a földre.Az arcuk nem látszódott,de Temperance pontosan tudta,kik voltak azok.A kamera közeledni kezdett,ő pedig erősen próbálkozott kiszabadulni a szorításokból,hiába.Bones szemében a félelem és kétségbeesés tükröződött a videón és ez pillanatok alatt átragadt a valóságba is.Tudta,mi következik most.Szíve rohamosan kalapált és nem bírta tovább nézni ezt.Nem akarta,hogy bárki tudjon róla,mi történt ott akkor.A géphez ugrott és megnyomta az Escape gombot,de sikertelenül.Őrülten nyomta tovább,majd más módszerrel próbálkozott,de a videó nem zárult be.Olyan volt,mint egy vírus,amit képtelenség kiirtani.Brennan szapora légzéssel és könnyes szemmel fordult vissza barátaihoz.Angela lépett elsőként,a főkapcsolóval áramtalanította az egész Jeffersont,így a gép leállt.Tempe megkönnyebbülten döntötte hátra a fejét.Csend ülepedett a helyiségre.Mindenki csak állt és bámulta a néhány perce még racionális nőt
-Minden rendben édesem?-kérdezte halkan Angie
-Ezt nem kellett volna látnotok-monda alig hallhatóan,közben a padlót fürkészte.Erős akart maradni mindenki szemében,viszont ez a videó azt mutatja,mennyire gyenge is valójában.Legalábbis ő ezt gondolta.Azonban nem tudta,hogy ez nem így volt.Igenis erős volt,erősebb,mint a legtöbb ember a földön és nem testileg.Csupán lelkileg és ez elég.Hodgins visszanyomta az áramellátásért felelő kart,a gép pedig ismét bekapcsolt
-Csak nekem kell a felvétel,hogy elemezni tudjak minden egyes részletet.Ugye megérted?Másnak nem kell látnia-Brennan bólintott.Cam közelebb lépett hozzá és arra gondolt,megérinti a karját vagy átöleli,hogy alkalmazottja tudomást szerezzen róla,ő mindig mellette lesz és számíthat rá,de mégsem tette.Megeresztett egy biztató mosolyt,majd kihátrált az ajtón,Hodgins-sal és Sweets-sel együtt-Te is kimehetsz,ha szeretnéd-mondta,de már nem volt ideje megvárni a választ,mert a videó onnan folytatódott,ahol abbamaradt
-Nem-felelt a nő-Jó lesz így-látnia kell,a saját szemével kell látnia,hogy megtörtént,hogy el tudja felejteni és túl tudjon lépni rajta.Bár a felvételen nem hallatszódtak a hangok,Temperance mégis pontosan tudta,milyen szavak hangzottak el akkor.Bár ő nem látta,de barátnője szeme megtelt könnyel és lassan patakokban folyt le az arcán,ahogy neki is.Hiszen bármennyire is próbált erős maradni,nem volt egyszerű látni magát,milyen sebezhető is valójában.Angela Tempe-re pillantott,majd közelebb ment és erősen megölelte
-Úgy sajnálom!-remegte
-Hiszen nem a te hibád-válaszolt csendesen-Egyikünké sem..Vagy talán az enyém,de ez most mind lényegtelen-eltolta barátnőjét,hogy a szemébe nézhessen-Tedd a dolgod és használd a videót,hogy még többet tudj meg.Hibáznia kellett Angela és te vagy az egyetlen,aki rájöhet,mit!-a lány bólintott és visszafordultak a képernyő fele,ahol újra feketeség lett,majd bevillant Rolf vigyorgó képe
-Mondtam,hogy én mindig megkapom,ami akarok-arca tükrözte a gonoszságot és az önteltséget-És ne feledd!Még befejezem,amit elkezdtem!-a gép monitorja újra a régi,jól megszokott képet mutatta.Ha Brennan meg is ijedt,semmi jelét nem mutatta ennek
-Jól vagy szívem?-kérdezte félve Angie
-Nem fog egyedül a közelembe jönni.Tudja,hogy nem tud velem elbánni-Angie tiltakozni akart,de mégsem tette.Pedig legszívesebben kimondta volta,hogy szerinte az az őrült igenis képes lenne rá,hogy egyedül próbálkozzon.Talán Tempe elég erős,de mindenki leblokkolhat...Ehelyett inkább mást válaszolt
-Tudom édesem-mosolyt erőltetett magára,majd a géphez fordult és lementette a fájlt a pendrive-jára


***


Booth még mindig a lakásán ücsörgött.Nem ment vissza dolgozni,hiszen úgysem bírt volna a munkájára koncentrálni.Még a szobában voltak Bones kisebb dolgai.A polcon ott csücsült okoska törp,amit még Booth-tól kapott,mellette pedig Jusper a kismalac.Seeley emlékei elárasztották a fejét.Némelyiken még el is tudott mosolyodni,de aztán visszatért a rideg valóságba,hogy Brennan többé nem tér vissza hozzá.Erősen törte a különleges koponyáját,hátha ki tud eszelni valamit,amivel ha csak egy kis ideig is,de itt tarthatná Tempe-t,azonban hiába forgott az agya,semmi sem jutott eszébe.Persze voltak apróságok,de ezzel csak még jobban felbosszantaná a már így is dühös nőt.És akkor eszébe jutott valami.Felpattant az ágyról és a kijárat felé vette az irányt.Leszaladt a lépcsőn és hipergyorsasággal ült a kocsijába ,hogy a Jefferson felé hajthasson.Néhány perc alatt beért,de neki óráknak tűnt.Leparkolt és már szaladt is a bejárathoz.


***


Brennan igyekezett csak a papírokra koncentrálni,amik előtte halmozódtak,egészen addig,míg valaki kopogás nélkül be nem rontott az irodájába.A hirtelen jött zajra összerezzent és felnézett.Az előtte álló férfi testéből tetőtől talpig  sugárzott az elszántság.Mi a fenét keres itt,mikor világosan a tudtára adta,hogy nem akarja látni?Hogy kerül akkor mégis ide?
-Mit képzelsz,hogy csak úgy berontasz ide?-kérdezte fennhangon és azonnal felpattant
-Ne haragudj,de tudtam,ha kopogok,nem engedsz be-mondta Booth határozott hangon
-Ez Így van-bólintott Tempe-Szóval el is mehetsz.Épp dolgozni próbálok
-Beszélnünk kell.Illetve mondani szeretnék valamit és meg fogsz hallgatni!-becsukta az ajtót.Brennan nem reagált.Kifejezéseit igyekezett mindennél jobban elrejteni,arcát megkeményítette és várta,mit akar mondani társa...


-FOLYTATJUK-

Hát innen folytatom,mivel nem akartam lelőni a poént :) Remélem hamar összejön a 10 komment.Nem azért,hogy frisseljek,mert az ha jön,akkor mindenképp hétvégére érkezik,hanem azért,hogy feldobjátok a lelombozódott hangulatom :) Szóval kérlek tegyetek értem! :D Egyébként lehet tippelni,mit akar mondani Booth ;)

UI: Nem olvastam át,így nem tudom,milyen fogalmazási hibákat követtem el. Utólag is elnézést kérek értük :)

2012. június 14., csütörtök

Bones-Az ördög nem alszik-13

Brennan nehéz léptekkel haladt lefele a lépcsőn.Szívét úgy vonszolta maga után.Hihetetlen,milyen nehéz a búcsúzás,még akkor is,ha bármikor találkozhatnak.Látta szerelme meggyötört és fájdalommal teli arcát,azt,mennyire megbánta,amit tett,mégis eljött,mert így tartotta jónak.De hányszor tévedett már az élet dolgaiban?Mi van,ha most is téved,hibázik és ezzel mindent elront?Mi van,ha ezzel teszi tönkre a saját és mások életét is?Leért a kocsihoz és beült a volán mögé.Nem szólt egy szót sem,csak a kormányt szorongatta.
-Minden rendben Dr.Brennan?-kérdezte kissé feszülten a testőr
-Ez nem magára tartozik!-zökkent ki.Megfogta a biztonsági övet és áthúzta a válla fölött,majd beindította a járművet.Amint kikanyarodott,egy őrült autós nemhogy nem lassított,de még rá is gyorsított,mikor meglátta.Brennan-ben feltörtek az emlékek.Nem tudta,mit is tegyen.Lába a féket nyomta,az autója pedig megállt,de hiába.Az idegen kocsis frontálisan belehajtott.Tempe felismerte az arcot.Rolf.A félelem eluralkodott egész testén,de csak míg eszméleténél volt.Az autóban volt légzsák,de nem nyílt ki elég gyorsan,Brennan pedig a kormányba vágta a fejét és minden teljesen elsötétült körülötte.
Bones!Bones!


***


A Jefferson-ban eközben mit sem tudva a történtekről,még mindig a fő számítógépen dolgoztak.
-Nem hiszem el,hogy nem tudjuk feltörni!-nyögte Angela-Egyszerűen fogalmam sincs,mi a jelszó!
-Én sem értem.Pedig az én kódom mindenhova érvényes-mondta Cam értetlenül
-Mi van,ha hang és nem írás?-kérdezte egy férfi a hátuk mögül.Hodgins elgondolkodott,majd megnézte újra a gépet és bólintott
-Igaza lehet.Próbáljuk ki!-rányomott a videóra.
-Kérem a jelszót!
-Dr.Jack Hodgins
-Hibás felhasználó!Belépés megtagadva!
-Jó.Majd én!-Cam is rányomott,majd ismét meghallották azt az ismerős szöveget
-Kérem a jelszót!
-Dr.Camille Saroyan
-Hibás felhasználó!Belépés megtagadva!
-Ne már!-nyöszörgött Jack
-Tudom,mi a jelszó-mondta szomorúan Angela.Rákattintott a kis négyzetre
-Kérem a jelszót!
-Dr.Temperance Brennan
-Helyes felhasználó!Belépés megtagadva!Hiba!Ön nem Dr.Temperance Brennan! -Angela csakis ettől félt
-Most mi lesz?-kérdezte megtörten-Szólunk neki?
-Nem.Megoldjuk.Mindent meg tudunk oldani.Igaz?Ez sem lesz nehezebb,mint a többi!


***


Brennan lassan kezdte érzékelni a külvilágot.Nem volt benn biztos,hogy meddig volt kómában,de nem saccolta többre,mint 10 perc.A szemeit nem nyitotta ki.Hallotta a gép egyenletes pittyegését,az orvosok értetlenkedését és Booth mély hangját.
-A gép szerint,már ébren van-nyugtatta az egyik doki az ügynököt
-Akkor miért nem nyitja ki a szemét?Csináljanak valamit!-Seeley teljesen kétségbe volt esve.
Temperance nem válaszolt a külvilágnak.Fontosabbnak tartotta ellenőrizni,hogy megvannak-e még az emlékei.Nem akart még egy agyrázkódást."1976-ban születtem.A nevem Dr.Temperance Brennan.Antropológusként dolgozom a Jefferson Intézetben.Az utóbbi napokban megjelent Jessyka.Nem!Kérlek mond,hogy emlékezetkiesésem van és ez az időszak,már elmúlt!"-Felpattintotta a szemhéját,kicsit talán túl gyorsan,mert úgy érezte,a fény mindjárt kiégeti a retináját.Ismét lehunyta,majd hunyorgott egy kicsit,hogy szokja a hirtelen jött világosságot.
-Bones!-hallotta meg ismét azt a selymesen mély hangot
-Booth..-hangja halk volt és rekedt.Nem számított rá,hogy erőt kell kifejtenie a beszédhez-Mi történt?-tudta,hogyan került ide,emlékezett rá,de remélte,hogy elájult és ez csak egy rémálom volt
-Egy kocsi belétek hajtott mikor ki akartál kanyarodni a parkolóból-Brennan ismét lecsukta a szemét,hogy az agya feldolgozhassa,ez nem álom volt
-Elkaptad?
-Tessék?
-Elkaptad Rolf-ot?-arca kemény és hideg lett
-Nem.Sajnos még nem.De dolgozunk rajt!
-Milyen súlyosak a sérüléseim?-kérdezte elszántan
-Az orvosok szerint nem nagyon,de azért bent akarnak tartani egy napra megfigyelésre-válaszolt Seeley.Nem sejtette,mire készül társa
-Remek!-Tempe felült.Illetve csak próbált,mert a fejébe belenyilallt a fájdalom.Odakapott a kezével-Persze.A fejemet vertem be.Miért nem tudnak olyan kocsikat gyártani,aminek azonnal nyílik a légzsákja?Akkor mire van a légzsák?
-Mire készülsz?-tudakolta idegesen Booth
-Hát nem egyértelmű?Elmegyek!-egy orvos odalépett mellé
-Ms Brennan!Én nem javasolnám!Meg kéne vizsgálnunk jobban,ki tudja,milyen belsősérülése keletkezett?
-Nem számít!-válaszolt Brenn-Csak adja oda azt a papírt,amit alá kell írnom,hogy elmehessek és már itt sem vagyok!
-Ne csinálj hülyeséget Bones!
-Nem.Te csináltál hülyeséget,nem én.És most ha tetszik,ha nem,visszamegyek dolgozni!-Seeley ereiben megfagyott a vér.Még ilyenkor is szóba hozza?Így is elég nehéz elterelni erről a hibáról a figyelmét,de most még rosszabb.Temperance aláírta a papírokat és már meg is kapta a ruháit és a személyes tárgyait.Ránézett a falon lógó órára.Nem 10 percen,hanem fél órán át volt eszméletlen.Nem baj.Egy kicsit szédült,de nem is figyelt rá.
-A napokban még előfordulhat émelygés és rosszullét.Felírtam ezt a gyógyszert.Egy hétig napi egyet kell bevennie.Erősíti az immunrendszerét és enyhíti a panaszait-fejezte be a doki,majd átadta a kis cetlit
-Köszönöm-az orvosok kimentek,hogy Brennan át tudjon öltözni-Kimennél?Szeretnék felöltözni!-szólt az ágya mellett kuporgó Booth-nak
-Bones..Persze-lehajtott fejjel kullogott el az ajtóig.Tempe bement a szobához tartozó mosdóba,hogy át tudjon öltözni.Néhány perc múlva már kész is volt."Vajon mi lett a testőrrel?"Kimen a kórteremből és az első szembejövő orvostól meg is kérdezte
-Elnézést!Hová vitték azt a férfit,aki velem együtt hoztak be?
-Csak magát hoztuk be kisasszony.A mentősök nem találtak maga mellett senkit-Brenn elsápadt.Akkor hol van?Ha Rolf vitte el,akkor miért nem őt vitte?Ott volt a lehetősége.Mi folyik itt?-Asszonyom!Jól van?Hozzak egy pohár vizet?Üljön le kérem!-Booth észbe kapott és megragadta társa karját és derekét
-Engedj el Booth!Semmi bajom!-tépte ki magát a férfi kezeiből-Jól vagyok-jelentette ki-Köszönöm!-bólintott a doki felé,majd a lifthez indult
-Nem haragudhatsz rám annyira,hogy még a segítségem se fogadd el!-szaladt utána Seeley
-Ó tényleg?Csak figyelj!
-Kérlek Bones!Ezt meg kéne beszélnünk!
-Már megbeszéltük.Nincs számodra mondanivalóm és ahogy a házadban hallottalak,neked sincs!-megfordult és beszállt a liftbe,Booth pedig hagyta elmenni


***


Brennan kiszállt a taxiból és a Jefferson bejárata felé vette az irányt.Mindenféle gyanakvás nélkül,nyugodtan sétált volna be,ha egy őr meg nem állítja.
-Kérem azonosítsa magát hölgyem!-szólította fel a férfi
-Ne szórakozzon!Engedjen be!Itt dolgozom!-egyre dühösebb lett
-Sajnálom,de nem tehetem!Kérem a nevét!
-Dr.Brennan-válaszolt idegesen
-A teljes nevét,ha kérhetem!
-Nem!Nem kérheti!Mi ez az egész?Évek óta itt dolgozom és egy kis újonc megkérdőjelezi a kilétem?-dühöngött a lány
-Sajnálom!Én csak az előírásokat követem!
-Dr.Temperance Brennan!Megfelel?-adta be a derekát
-Igen.köszönöm hölgyem és még egyszer elnézést!-Brennan folytatta útját,az őr pedig továbbította a hanganyagot.


***


-Remek!-kiáltott fel Angela-Megjött!Itt van Brennan hangja,már csak át kell konvertálnom,kiveszem a háttérzajokat..És már kész is!
-Kérem a jelszót!
-Dr.Temperance Brennan!
-Helyes felhasználó!Belépés megtagadva!Hiba!Ön nem Dr.Temperance Brennan!
-Fenébe!
-És most?Hogyan tovább?
-El kell neki mondanunk...


-FOLYTATJUK-

Ez nem lett olyan hosszú rész,mint az előző,de itt kellett abbahagynom,ugye megértitek?? :) Kérem a sok komit,hogy jöhessen a következő rész!! :D

2012. június 11., hétfő

Bones-Az ördög nem alszik-12

Booth dühöngve trappolt végig a folyosón,egészen a lépcső aljáig,majd végig a laboron.Ki ez a nő,hogy meg meri kérdőjelezni az ő hűségét Bones iránt?Hogy merészeli csak úgy ölelgetni,meg megcsókolni??Szíve szerint lehajította volt Jessyka-t az emeletről,de mégsem tette.maga sem tudta,mi tartotta vissza.A méreg annyira elborította az agyát,hogy észre sem vette,mikor Cam és Angela megérkeztek.
-Booth,minden oké?-kérdezte aggódva Angie
-Tessék?-eszmélt a férfi
-Minden rendben?Elég feldúltnak tűnsz-folytatta Camille
-Nem.Nem láttátok Bones-t?
-Nem.Mi azt hittük,veled van!-Angela arcáról sugárzott a félelem-Elveszítetted??-emelte fel a hangját-és ha baja esik?Mi van,ha az az örült elrabolja megint??Azt mondta,hogy befejezi,amit elkezdett!-a lány hangja megremegett és teljesen elvékonyodott
-Kérlek Angela ne csináld!Így is elég nehéz elviselni ezt!-szólt rá mogorván az ügynök.Angie láthatóan remegni kezdett,Cam pedig közelebb lépett hozzá,hogy megnyugtassa,de már nem volt rá szükség,mert épp akkor lépett be a helyiségbe Hodgins,Sweets és Brennan.
-Édesem!-kiáltott Jack,majd mindent eldobva feleségéhez rohant-Jól vagy?
-Angie!-szólalt meg Tempe is.Angela szíve megnyugodott és már a teste sem remegett
-Ó szívem!-ölelte meg barátnőjét a fiatal művész-Annyira aggódtam!-az agya figyelembe se vette férje hasztalan próbálkozását-Többet ne csinálj ilyet!-könnyes szemekkel nézett Temperance-re
-Nem fogok!-ígérte meg,egy mosolyt erőltetve magára.Végül is a fogadalma csak arra érvényes,hogy nehogy szó nélkül tűnjön el...
-Helyes!-mosolyodott el Angie is,majd ismét megölelte a nőt
-Hű.Gondolom nem ezért hívtatok.De azért örülök,hogy előbb jöttem.Sokat elárul rólatok ez a helyzet.Jobban tenném,ha végig itt lennék..-mondta Sweets vigyorogva,de a többiek szinkronban kiáltották ugyanazt 
-Nem!-a csapat megkeményedett arccal nézett az ifjú pszichológusra
-Te csak menj vissza a jegyzetfüzetedhez a kis irodádba!-tette hozzá Seeley
-Nem lehet-szólalt meg Cam-Szükségünk van Sweets segítségére..
-Miért,van egy nyomunk?-szakította félbe Brenn.Saroyan egy pillanatnyi szünetet tartott,majd kivágta magát,pont,ahogy megbeszélték
-Nem.De ő a profilozónk és meg kell találnunk a fickó gyenge pontját-büszke volt magára,hogy ilyen jól sikerült hárítania,de nem gondolta,hogy a kérdésáradatnak ezzel még közel sincs vége
-Hiszen már nagyon régóta meg van a profilunk-gyanakodott Tempe
-De új profil kell,mivel változtatott a módszerein és meg kell tudnunk,miért-csatlakozott a mentéshez Angela
-Óh.Rendben-rántotta meg a vállát a nő,majd egy gyors,nem túl biztató pillantást vetett Seeley irányába és az irodája felé indult. "Vajon igaza van Sweets-nek?Meg kéne bocsátanom Booth-nak,hiszen biztosan volt ebben az egészben csel.Ismerem Jessyka-t,tudom,hogy milyen.Nagyon ravasz.Mi van,ha tőrbe csalta őt?"  Időközben felért az emeletre,de gondolatai még mindig az életét meghatározó két személy körül forogtak.Aki miatt még a régebbinél is bizalmatlanabb,racionálisabb és érzelemmentesebb lett,az Jessyka,aki pedig visszaadta az életét,az Booth.Hirtelen egy érintést érzett a karján
-Várj Bones!-szólalt meg könyörgő hangon a férfi.Próbált nagyon erős maradni,de azért egy apró,alig észrevehető remegés mégis volt a beszédében
-Mit akarsz?-kérdezett vissza szemrehányóan Brenn
-Szükségem van rád!-felelt alig hallhatóan
-Erre előbb kellett volna gondolnod!-dobta vissza,majd megfordult,de Booth nem engedte a karját
-Kérlek!Csak hallgass meg!-az ügynök annyira kérlelt,hogy végül Tempe megkönyörült rajta,de keménységéből nem engedett
-Rendben.Van fél perced,hogy megmagyarázd,miért is csináltad ezt!-Seeley megfagyott.Hogyan mondhatná el?Már vagy ezerszer végiggondolta,most mégsem tudta
-Kérlek Bones!Ismersz!-nyögte.Szavaiból sugárzott a fájdalom
-Ez nem nagy magyarázat.15 másodperc!-arckifejezése egy pillanatra sem lágyult meg,bár a lelke ordított
-Ne csináld ezt,jó?
-Mit?Tudod mit?Felteszek egy egyszerű kérdést,hogy megkönnyítsem a magyarázkodásod!Miért csókoltál vissza?-Booth tudta,hogy szerelme ezt a kérdést fogja feltenni,de valahogy mégsem volt rá felkészülve-Sejtettem!-kirántotta társa kezeiből a sajátját,majd visszaszalad a többiekhez.Nem is sejtette,hogy míg leér,Booth szíve is a padlón landol.Végigrohant a sípoló laboron,majd elkapta Hodgins kezét-Te velem jössz!-mondta határozottan,majd húzni kezdte a kijárat felé
-Hogy mi?Tessék?Miért?-Brennan egyszerűen válaszolt,mert a szívéből jött minden egyes szó
-Mert csak rád számíthatok-felelt halkan és folytatta útját.Ismét megtorpant-És persze,hogy ne aggódjanak a többiek-fejezte be kissé gúnyosan


***


Angela-t szíven ütötte ez a mondat."Mert csak rád számíthatok" "És én??Rám nem számíthat?Miért?Mikor romlott ez el?Mi történt?" Észre sem vette de a szeméből már patakzottak a könnyek.
-Minden rendben,Angela?-kérdezte Cam,megérintve a lány vállát.Angie észbe kapott és letörölte nedves arcát
-Persze.Most megnézem,hátha van valami a gépemen,ami segíthet a nyomozásban-mondta határozottan.Bár a jelenlévők közül mindenki tudta,hogy hazudik,mégsem követték.most egyedüllétre volt szüksége.A lány elindult az irodája irányába.Már felért a lépcsőn,mikor változtatott tervein.hol van Booth?Biztosan köztük történt valami.Belépett barátnője irodájába és meglátta a magába roskadt férfit a kanapén ülve.Arcát saját tenyerébe temette.Angie mellé ült és kezét a férfi hátára tette
-Minden elrontottam-motyogta.Már cseppet sem leplezte fájdalmát
-Mi történt köztetek?-kérdezte a lány halkan
-Megcsókoltam Jessyka-t-hanga megremegett,a szívét pedig facsarták a könnyek,mégsem tört ki.Angela meghökkent
-De miért?-egy pillanatra eltávolodott az ügynöktől.Mégis Seeley hibája volna,nem csak Brennan makacssága?Az nem lehet!
-Nem tudom.Egyszerűen fogalmam sincs,hogy mi ütött belém.Megcsókolt,én pedig azt sem tudtam,mit csináljak.Viszonoztam,de hidd el Angela,nem akartam!Én csak..Fogalmam sincs,mit tegyek most-nagyot sóhajtott,mert ha nem teszi,biztosan kitörnek belőle a könnyek.Még egy mély lélegzetet vett és felnézett-Össze kell szednem magam.Hova ment?
-Nem tudom.De ne aggódj,Hodgins vele van.
-Köszönöm Angela!Most megyek és rendezem magammal ezt az ügyet-felállt,majd az ajtó felé indult.Angela egyedül maradt a gondolataival.Akkor mégsem rá haragudott?De ha így van,miért nem őt hívta?Miért Jack-et?Valami nem jó.Mit tett,ami miatt Brennan haragszik rá?


***


Brennan és Hodgins néhány óra múlva visszaértek a Jefferson-ba.Temperance nem szólt semmit Booth és Jessyka csókjáról,Jack pedig az új nyomról,amit találtak.Beszélgetéseik semmitmondóak voltak.Bones csak azért vitte bogaras tudósát,mert muszáj volt.Szívesebben ment volna egyedül,de ha így tesz,azzal veszélybe sodorhatja magát.
-Ó édesem!Csakhogy megjöttél!-ölelte meg barátnőjét Angie-Már kezdtem aggódni!
-Köszönöm szívem!-játszotta a sértődöttet Hodgins
-Érted is aggódtam!-mosolygott a lány,majd megölelte és megcsókolta férjét.Temperance megforgatta szemeit,majd Cam irodája felé vette az irányt-Brennan!-szólt utána Angie-Szerintem beszélned kéne Booth-tal!Nagyon maga alatt van-mondta szomorúan
-Így lesz.Elköltözöm tőle.Csak előbb szólok Cam-nek,hogy had menjek el.Elviszek néhány cuccot most,aztán este a többit.
-Mi?Ne!Nem költözhetsz el!Veszélyes!-nyöszörgött
-Nem,nem az.A szállodában is ugyanúgy ott lesznek az őrök,pont,mint most.Semmi változás.Megleszek,ne aggódj-felelt Brenn,majd folytatta útját.Angela és Hodgins nem állították meg
-Nem költözhet el Jack!Csinálnunk kell valamit!
-Nem Angie.Ezt nekik kell megoldaniuk egyedül-válaszolt a férfi.Szavai igazak és logikusak voltak,de egyáltalán nem jöttek szívből.Ő is ugyanúgy féltette barátját,mint felesége,viszont jobban megértette a nőt,így könnyebb volt


***

Brennan idegesen,tétovázva lépdelt felfele a lépcsőn.Tényleg meg kéne szakítania azt a megszokást,ami az életébe költözött?Értelme lenne eldobni magától azt az embert,aki képes volt elviselni minden hibájával együtt?Booth nagyot vétett.Ennél rosszabb dolgot nem is tehetett volna.Ezek után már nem maradhat vele,ez tény.Nem számít,az ügynök mennyire megbánta,akkor is megtörtént.Csókolózhatott volna Cam-mel,Angela-val vagy bárki mással,de pont Jessyka-val??Ez volt a legrosszabb,amit tehetett.
Időközben felért főnöke irodájához.Benézett az ajtón.Cam nagyon bele volt merülve a gépébe,de Temperance nem zavartatta magát.
-Cam!Beszélnünk kell!-szólt magabiztosan.Saroyan összerezzent és azonnal lecsukta a laptopot
-Dr.Brennan!Te mit csinálsz itt?-zavart tekintetét igyekezett minél természetesebbé tenni
-Meg akartam kérdezni,hogy elmehetnék-e most.Dolgom akadt-Bones jól tudta,hogy Cam valamit titkol előle,de nem nagyon érdekelte.Fontosabbnak tartotta azokat a gondolatokat elrendezni,amelyek most megtöltötték a fejét.
-Rendben.De ne menj egyedül kérlek!Nagyon veszélyes lehet!-Camille megnyugodott,hogy nem kell semmilyen kínos kérdésre felelnie az előbbi incidenssel kapcsolatban.Brennan elgondolkodott,majd bólintott
-Mondanám,hogy viszem Hodgins-t,de nem szeretnék több olyan percet eltölteni..Tudod..Mikor beszéltek,de csak azért,hogy ne legyen katasztrófa a helyzet körülöttetek..Hogy is hívják ezt?Mindegy.Add mellém a legjobb őrödet,akiben a legjobban bízol,aztán megyek.Szólj neki,hogy lent találkozunk a kijáratnál 5 perc múlva!-fejezte be,majd kiment az ajtón.Cam értetlenül nézett maga elé.Miért nem Angela-t viszi?Mi folyik itt?Végül felvette a telefont és azt tette,amit mondtak neki.


***


Néhány perccel később Temperance már a kocsijában ült,a legjobb testőrrel az oldalán.Illetve a második legjobbal.Épp az elsőhöz tartott.Már rég eldöntötte,hogy mit fog tenni,minden mondatot,minden mozdulatot lerendezett magában,valahogy mégis rossz érzése volt.Nem akarta elhagyni az egyetlen férfit,aki valaha is igazán szerette,de nem volt más választása.Ezek után már képtelen lenne megbízni benne,márpedig egy kapcsolat alapja a bizalom.Leparkolt a házzal szemben.Már nincs visszaút.
-Maga maradjon a kocsiban-a férfi összeráncolta a szemöldökét-Csak felmegyek a lakásomra!Nyugalom,valószínű ott van egy ügynök.Azért ha kikiáltok az ablakon,jöjjön fel megmenteni-nevetett gúnyosan,végül kiszállt a kocsiból.Léptei bizonytalanok voltak,a lábai remegtek."Gyerünk!Meg fogom csinálni!Meg kell csinálnom!" A lakás ajtaja előtt megtorpant és egy mély levegőt vett."Menni fog!" Belépett az ajtón.
-Bones!-pattant fel Seeley a kanapéról
-Szia-köszönt Brenn-Csak azért jöttem,hogy összepakoljam a cuccaimat-Booth szíve megállt egy pillanatra.Nem bírt megmozdulni,szemei megteltek könnyekkel.Az az erős oroszlánszív most végleg meghasadt
-De..Te..Nem mehetsz el!-nyögte halkan.Tempe megtorpant
-Miért?-emelte fel a hangját-Mégis miért is nem?
-Mert szeretlek-az ügynök képtelen volt erősebb hangon beszélni,hangja megcsuklott.Végül mély levegőt vett,hogy uralkodni tudjon érzésein.Elfojtotta a szeméből már majdnem előtörő könnyeket,melyeket Bones nem fedezett fel,mert nem is nézett rá
-Nem számít-végre a férfi szemébe nézett.Az ő szeme már nem volt nedves,a nőé viszont annál inkább-Olyat tettél,amit soha,de soha nem fogok neked megbocsátani Booth!Megcsókolhattad volna Angela-t,Cam-et vagy bárki mást,de pont Jessyka-t?Tudtad,hogy mennyire gyűlölöm!Jól tudtad és mégis Booth!-arca nedves lett,Seeley pedig egy szót sem szólt,így Brennan a háló felé vette az irányt.
"Igaza van.Visszacsókoltam annak a kígyónak.Megérdemlem,hogy elveszítsem őt.Az egyetlen gond ezzel,hogy abba tuti belehalok,ha most elmegy!" A kanapéra rogyott és arcát a kezeibe temette.Így ült fél órán keresztül,míg Tempe kilépett az eddig közös szobájukból egy hatalmas bőrönddel a kezében.
-Egyelőre csak ennyit tudok elvinni.és mivel gondolom nem fogsz segíteni,így majd este visszajövök a többi cuccomért-hangja szomorú volt,de határozott.Booth látta,hogy ez most nagyon komoly.A szerelme elmegy és nem tud ellene semmit tenni,mert még magának sem tudja megmagyarázni,mi is történt valójában.Temperance kilépett az ajtón,Seeley pedig nem állította meg.

Közben a Jeffersonban Angela,Cam és Hodgins a főszámítógépen dolgoztak...


-FOLYTATJUK-

Sziasztok!Na ez a rész elég hosszúra sikerült!Remélem hamar meglesz a 10 komment,mert akkor még a héten mindenképp kaptok egy újabb részt a mosatni csúszás miatt.Sok sok véleményt szeretnék!És szeretném megtudni,mit gondoltok,mi lesz a folytatásban,meddig tudom bonyolítani még ezt a történetet :)