Birthday Bones 3

Sziasztok!

Örülök,hogy sikerült végre "megalkotnom" ezt a részt :)  Hiányzott az írás és a kommentek is :) Még egyszer nagyon boldog karácsonyt kívánok minden kedves olvasómnak!Köszönöm a jókívánságaitokat!Igazán megleptetek vele :) Remélem bejön ez a fejezet is!

Üdv:Szerk

A levegő valósággal szikrázott Booth és Brennan között,a távolság pedig egyre csökkent.Temperance visszafojtott lélegzettel várt és minden eltelt tizedmásodperc egyre nehezítette a koncentrálásban.Olyan volt,mintha ez az esemény perceken keresztül húzódott volna köztük,ám valójában nem volt több néhány másodpercnél.Azonban még ez az idő is elég volt ahhoz,hogy Bones észbekapjon.Ahogy Seeley közeledett,Brenn úgy távolodott,végül elkapta tekintetét.

-Jó éjt,Booth!-szólalt meg,látszólag összeszedetten,közben a már nyitott ajtót csak még jobban kitárta és egy pillanatra sem akarta,hogy társa szemeibe kelljen néznie.

-Jó éjt,Bones!-törődött bele a férfi,végül távozott.Tempe becsukta az ajtót,majd az ablakhoz ment és még nézte,ahogy az ügynök eltávolodik a lakástól.

-Ennek így kellett lennie-motyogta maga elé szomorúan-Hidd el,mi nem illünk össze...

Az éjszaka csigalassúsággal telt.Brennan képtelen volt elaludni.Nem a történtek miatt,ez mindössze a méreg mellékhatása,de épp elég ahhoz,hogy szépen végiggondoljon mindent.Mind azt,ami este,mind ami nappal történt.Most valami furcsa gyomorszorongató érzés kerítette hatalmába,mikor az elmulasztott esélyére gondolt.Talán most valóra válhatott volna,amiről már hónapok óta vissza-vissza térő álma szólt,ám ezt hamar ki is verte a fejéből. "Ez lehetetlen!Még viccnek is rossz!Mi nem lehetünk együtt.Teljesen különbözünk ahhoz.És különben is.Ha sikerülne is,amit nem hiszek,nem lenne hosszú életű a kapcsolat,utána pedig már nem leszünk ugyanolyanok.Nekem szükségem van a barátaimra,egy szakítás pedig tönkretenne mindent.Így lesz a legjobb..."
Lassan eljött a hajnal és a felkelő nap első,még gyenge sugarai cirógatni kezdték a gondolataiba merült nőt.Temperance kimászott az ágyból és a fürdő fele vette az irányt.Nem volt hajlandó sietni,élvezni akarta a forró víz érintéseit fáradt bőrén.Ez valamelyest kiverte a fejéből bolond ábrándozásait és öntipródását,a zuhanyzás végére pedig már teljesen összeszedte magát.Épp mikor végzett,a nappaliban megszólalt az ottfelejtett mobilja.Gyorsan törölközőt csavart magára és kirohant,elvégre is ki tudja,milyen ügyben keresik,hiszen elég fontos személlyé vált az évek során.

/-Na végre édesem!Csak hogy felvetted!/-hallatszott a türelmetlen Angela hangja a vonal másik végéről/

-Épp a fürdőben voltam-felelt egyszerűen Brennan-Miért kerestél?
/-Csak érdeklődni akartam,hogy jól vagy-e.Jössz dolgozni?Mert Cam azt mondta tegnap,hogy akár ki is veheted ezt a napot.Én is ezt javaslom.Pihenned kéne,hiszen hetek óta folyamatosan dolgozol./
-Nem Angela.Nem ma.Szeretném elrendezni ezt az ügyet.Talán majd utána.
/-Jobban vagy?-hallatszott az ismétlés/
-Igen.Nem aludtam az éjjel,de legalább volt időm gondolkodni-úgy döntött,még nem szól a tegnap estéről barátnőjének.Majd ha eljön az ideje.
/-Na és min?-kérdezte elfojtott hangon a lány/
-Az ügyön.Arra gondoltam,hogy ez a mérgezés nem baleset volt.Tegnap láttam Hodgins toxikológiai eredményeit és zavar,hogy ennek az anyagnak csak a felszínen volt nyoma.Ha a test bomlása idézte volna elő,akkor a csontokból is ki lehetett volna mutatni.Olyan,mintha ráöntötték volna az áldozatra.Már csak az a kérdés,hogy halála előtt vagy után.-Angela a telefon mögött a szemeit forgatta
/-Ezt sosem fogom megszokni!-sóhajtja-Na jó.Most leteszem.Bent találkozunk!-kinyomta a telefont,Brennan pedig ismét egyedül maradt./

Így legalább végiggondolta,hogy az imént nem is mondott hülyeséget,noha ez egész éjjel nem jutott az eszébe.Gyorsan összekapta magát,felöltözött és megszárította nedves tincseit,feltett egy laza sminket,hogy arca ne látsszon olyan fáradtnak,majd nekivágott a dugótól zsúfolt,hosszúnak ígérkező útnak.
Mikor beért,a többiek már javában dolgoztak.Azt hitte,korán kelt,de ezek szerint mégsem?A falon lógó órára pillantott.Hét óra.Akkor nem késett el,a többiek jöttek előbb.Az emelvényre sietett,ahol már várták a megtisztított csontjai és egy gyakornok,Wendell.

-Ó.Dr Brennan!-egy kicsit eltávolodott a csontoktól,hiszen tartott a tegnapi eset megismétlődésétől

-Átolvastam a jegyzeteit Mr.Bray-átnyújtotta az előző nap begyűjtött dossziét-Egész kiváló munkát végzett-a fiú elvette a papírokat

-Köszönöm,Dr Brennan-felelt

-Ma is teljesítsen ilyen jól!Most azonban nincs magára szükségem.De segíthet Hodgins-nak-ezzel elhessegette a meglepett srácot,ő pedig nekilátott a munkának.Elővette a kis diktafonját,hogy rögzítse gondolatait-A medencecsonton hajszálrepedések láthatók.A csuklón védekezésből származó nyomok találhatók,a jobb csuklócsont eltört,a ball pedig több helyen megrepedt-tovább vizsgálgatott-A koponya felületén több helyen repedések húzódnak-az emelvény csipogása szakította félbe

-Jó reggelt édesem!-köszönt Angela és megölelte barátnőjét

-Szia Ang!

-Látom máris nekiláttál a munkának!-mosolyog

-Igen-nézett szomorúan a csontokra

-Mit látsz?-kérdezte együttérzően a művész

-Ezt a nőt többször megerőszakolták és brutálisan megverték.Védekezés közben eltört az egyik csuklója,a másik is súlyosan megrepedt,de még élt nagyjából egy hetet.Legalábbis a gyógyulás mértéke ezt mutatja.Abba halt bele,hogy a fejét többször erősen valami keménybe csapták,Hodgins tegnapi elemzése szerint betonba-most legszívesebben feltette volna azt a kérdést,hogy "mi készteti arra az embereket,hogy ilyet tegyenek",ám inkább elhallgatott.

-Hamarosan kész vagyok az arcrekonstrukcióval és megtudjuk,ki volt,utána pedig elkapjuk a tettest-nyugtatta barátnőjét

-Mint mindig-mosolyodott el Tempe

-Mi történt az este,miután elmentem?-érdeklődött Angela.Valójában jól tudta,hogy Booth ott járt és összevesztek,csak azt nem tudta,min

-Semmi.Booth átjött és összeszereltük a tévémet.Utána elment és pedig lefeküdtem-mondta el nagy vonalakba.Ange mereven nézte barátnőjét-Mi az?-kérdezte zavartan

-Ennyi?-Bones bólintott.Valaki az emelvényre lépett,mert az csipogni kezdett-Sajnálom-megérintette a nő vállát,majd a másik irányba távozott.Brennan megfordult és azt kívánta,bár ne tette volna

-Mit keresel itt?-kérdezte keményen

-Hozzád jöttem-felelt a férfi

-Mondtam,hogy nem haragszom rád,Booth!

-Tudom,mit mondtál,de én nem csak emiatt jöttem.

-Hát?-Tempe gyomra görcsbe rándult.Seeley egy percig tétovázott,végül nem azt mondta,amit szeretett volna

-Meg akartam kérdezni,hogy áll az ügy-nyögte ki

-Azt telefonon keresztül is megtehetted volna-Bones gyomra nem tágul és az ügynöké is egyre csak szűkül

-Bocsánatot akartam kérni tőled a tegnap este miatt...

-Már megtetted.Mondtam,hogy nem haragszom.Felejtsük el!-a férfi bólintott

-Van kedved ma velem ebédelni?
-Nem lehet.Meg szeretném oldani ezt az ügyet...
-Persze,hogy elmegy!-kiabált oda nekik Angela-Úgyis túl sokat dolgozik mostanában-fejezte be már közelebbről,majd továbbsietett
-Akkor?-kérdezte reménykedve Booth
-Legyen-mosolyodott el Brennan
-Remek!Akkor fél egyre érted jövök!
-Nem.Majd a Royal Diner-ben találkozunk!-javított Bones.Seeley megfordult és már menni készült,mikor Tempe még egyszer megszólalt-Egyébként honnan tudtad,hogy bent vagyok?-puhatolózott
-Angela mondta.Felhívtam,hogy szóljon,ha beérsz-felelt a férfi,Temperance pedig nem kérdezősködött tovább.

Nem sokkal Booth távozása után Angela visszatért barátnőjéhez és már jöttek vele a többiek is.

-Mi volt ez,édesem?-kérdezte kuncogva

-Nem tudom,miről beszélsz.Megtudtad ki az áldozat?-terelt az antrolológus.Anegla sóhajtott

-Igen.Mary Dackins.32 éves.A szülei meghaltak autóbalesetben mikor kicsi volt és nincs más családtakja.A lakótársa jelentette be az eltűnését másfél hónapja-ecsetelte a lány
-De a lárvák fejlődési stádiuma alapján a nő két hete halt meg-szól közbe Hodgins
-Elrabolták,megerőszakolták,megverték,majd a fejét többször a betonba vágták,ebbe pedig már belehalt-összegzi a tényeket Brennan.Jack-nek felcsillan a szeme
-Titeket ez nem emlékeztet valamire?-kérdezi sejtelmesen
-Nekem rémlik valami-szólal meg az épp odaérő Wendell.A többiek értetlen képpel néztek a két fiúra
-Mi az?-kérdezte Cam
-Mondod vagy mondjam?-nézett a gyakornokra Hodgins
-Mondd csak!-felelt a fiú,a bogaras tudós pedig belekezdett
-Néhány évvel ezelőtt a sajtó csak ettől volt hangos!Még most sem?-Angela megrázta a fejét-A Cain-ügy!A pasas vagy 8 nőt meggyilkolt,épp így!Hetekig fogvatartotta őket,majd miután megunta a játékot,mert az áldozatai teljesen leamortizálódtak,megölte őket,aztán keresett helyettük másikat-fejtette ki
-Már én is emlékszem!-szólalt meg Angela-De őt kivégezték-ráncolja a homlokát
-Úgy gondoljátok,hogy valaki utánozza őt?-mondta ki Brenn
-Ahhoz túlságosan hasonlít az ügy-felelt Hodgins
-De ha egyszer az előző sorozatgyilkos meghalt,akkor más nem lehet,csak egy koppintás-Angela teljesen összezavarodott-Nem értem,miből gondoljátok,hogy az eredeti elkövető volt.
-Én nem gondolom!-szól közbe Wendell
-A kivégzés nem volt nyilvános.Én is el tudom hitetni veletek,hogy megettem egy tál százlábút,ha a tálamról valóban eltűntek a százlábúak!
-Ne gyere megint az összeesküvéselméleteiddel Jack!-kelletlenkedett a művésznő
-De gondolj csak bele Ang!-tárta szét karjait a férfi-Milyen király lenne,ha mi buktatnánk le egy ekkora hazugságot!

......