Bones-Az ördög nem alszik-12

Booth dühöngve trappolt végig a folyosón,egészen a lépcső aljáig,majd végig a laboron.Ki ez a nő,hogy meg meri kérdőjelezni az ő hűségét Bones iránt?Hogy merészeli csak úgy ölelgetni,meg megcsókolni??Szíve szerint lehajította volt Jessyka-t az emeletről,de mégsem tette.maga sem tudta,mi tartotta vissza.A méreg annyira elborította az agyát,hogy észre sem vette,mikor Cam és Angela megérkeztek.

-Booth,minden oké?-kérdezte aggódva Angie

-Tessék?-eszmélt a férfi

-Minden rendben?Elég feldúltnak tűnsz-folytatta Camille

-Nem.Nem láttátok Bones-t?

-Nem.Mi azt hittük,veled van!-Angela arcáról sugárzott a félelem-Elveszítetted??-emelte fel a hangját-és ha baja esik?Mi van,ha az az örült elrabolja megint??Azt mondta,hogy befejezi,amit elkezdett!-a lány hangja megremegett és teljesen elvékonyodott

-Kérlek Angela ne csináld!Így is elég nehéz elviselni ezt!-szólt rá mogorván az ügynök.Angie láthatóan remegni kezdett,Cam pedig közelebb lépett hozzá,hogy megnyugtassa,de már nem volt rá szükség,mert épp akkor lépett be a helyiségbe Hodgins,Sweets és Brennan.

-Édesem!-kiáltott Jack,majd mindent eldobva feleségéhez rohant-Jól vagy?

-Angie!-szólalt meg Tempe is.Angela szíve megnyugodott és már a teste sem remegett

-Ó szívem!-ölelte meg barátnőjét a fiatal művész-Annyira aggódtam!-az agya figyelembe se vette férje hasztalan próbálkozását-Többet ne csinálj ilyet!-könnyes szemekkel nézett Temperance-re

-Nem fogok!-ígérte meg,egy mosolyt erőltetve magára.Végül is a fogadalma csak arra érvényes,hogy nehogy szó nélkül tűnjön el...

-Helyes!-mosolyodott el Angie is,majd ismét megölelte a nőt

-Hű.Gondolom nem ezért hívtatok.De azért örülök,hogy előbb jöttem.Sokat elárul rólatok ez a helyzet.Jobban tenném,ha végig itt lennék..-mondta Sweets vigyorogva,de a többiek szinkronban kiáltották ugyanazt 

-Nem!-a csapat megkeményedett arccal nézett az ifjú pszichológusra

-Te csak menj vissza a jegyzetfüzetedhez a kis irodádba!-tette hozzá Seeley

-Nem lehet-szólalt meg Cam-Szükségünk van Sweets segítségére..

-Miért,van egy nyomunk?-szakította félbe Brenn.Saroyan egy pillanatnyi szünetet tartott,majd kivágta magát,pont,ahogy megbeszélték

-Nem.De ő a profilozónk és meg kell találnunk a fickó gyenge pontját-büszke volt magára,hogy ilyen jól sikerült hárítania,de nem gondolta,hogy a kérdésáradatnak ezzel még közel sincs vége

-Hiszen már nagyon régóta meg van a profilunk-gyanakodott Tempe

-De új profil kell,mivel változtatott a módszerein és meg kell tudnunk,miért-csatlakozott a mentéshez Angela
-Óh.Rendben-rántotta meg a vállát a nő,majd egy gyors,nem túl biztató pillantást vetett Seeley irányába és az irodája felé indult. "Vajon igaza van Sweets-nek?Meg kéne bocsátanom Booth-nak,hiszen biztosan volt ebben az egészben csel.Ismerem Jessyka-t,tudom,hogy milyen.Nagyon ravasz.Mi van,ha tőrbe csalta őt?"  Időközben felért az emeletre,de gondolatai még mindig az életét meghatározó két személy körül forogtak.Aki miatt még a régebbinél is bizalmatlanabb,racionálisabb és érzelemmentesebb lett,az Jessyka,aki pedig visszaadta az életét,az Booth.Hirtelen egy érintést érzett a karján
-Várj Bones!-szólalt meg könyörgő hangon a férfi.Próbált nagyon erős maradni,de azért egy apró,alig észrevehető remegés mégis volt a beszédében
-Mit akarsz?-kérdezett vissza szemrehányóan Brenn
-Szükségem van rád!-felelt alig hallhatóan
-Erre előbb kellett volna gondolnod!-dobta vissza,majd megfordult,de Booth nem engedte a karját
-Kérlek!Csak hallgass meg!-az ügynök annyira kérlelt,hogy végül Tempe megkönyörült rajta,de keménységéből nem engedett
-Rendben.Van fél perced,hogy megmagyarázd,miért is csináltad ezt!-Seeley megfagyott.Hogyan mondhatná el?Már vagy ezerszer végiggondolta,most mégsem tudta
-Kérlek Bones!Ismersz!-nyögte.Szavaiból sugárzott a fájdalom
-Ez nem nagy magyarázat.15 másodperc!-arckifejezése egy pillanatra sem lágyult meg,bár a lelke ordított
-Ne csináld ezt,jó?
-Mit?Tudod mit?Felteszek egy egyszerű kérdést,hogy megkönnyítsem a magyarázkodásod!Miért csókoltál vissza?-Booth tudta,hogy szerelme ezt a kérdést fogja feltenni,de valahogy mégsem volt rá felkészülve-Sejtettem!-kirántotta társa kezeiből a sajátját,majd visszaszalad a többiekhez.Nem is sejtette,hogy míg leér,Booth szíve is a padlón landol.Végigrohant a sípoló laboron,majd elkapta Hodgins kezét-Te velem jössz!-mondta határozottan,majd húzni kezdte a kijárat felé
-Hogy mi?Tessék?Miért?-Brennan egyszerűen válaszolt,mert a szívéből jött minden egyes szó
-Mert csak rád számíthatok-felelt halkan és folytatta útját.Ismét megtorpant-És persze,hogy ne aggódjanak a többiek-fejezte be kissé gúnyosan

***

Angela-t szíven ütötte ez a mondat."Mert csak rád számíthatok" "És én??Rám nem számíthat?Miért?Mikor romlott ez el?Mi történt?" Észre sem vette de a szeméből már patakzottak a könnyek.

-Minden rendben,Angela?-kérdezte Cam,megérintve a lány vállát.Angie észbe kapott és letörölte nedves arcát

-Persze.Most megnézem,hátha van valami a gépemen,ami segíthet a nyomozásban-mondta határozottan.Bár a jelenlévők közül mindenki tudta,hogy hazudik,mégsem követték.most egyedüllétre volt szüksége.A lány elindult az irodája irányába.Már felért a lépcsőn,mikor változtatott tervein.hol van Booth?Biztosan köztük történt valami.Belépett barátnője irodájába és meglátta a magába roskadt férfit a kanapén ülve.Arcát saját tenyerébe temette.Angie mellé ült és kezét a férfi hátára tette

-Minden elrontottam-motyogta.Már cseppet sem leplezte fájdalmát

-Mi történt köztetek?-kérdezte a lány halkan

-Megcsókoltam Jessyka-t-hanga megremegett,a szívét pedig facsarták a könnyek,mégsem tört ki.Angela meghökkent

-De miért?-egy pillanatra eltávolodott az ügynöktől.Mégis Seeley hibája volna,nem csak Brennan makacssága?Az nem lehet!

-Nem tudom.Egyszerűen fogalmam sincs,hogy mi ütött belém.Megcsókolt,én pedig azt sem tudtam,mit csináljak.Viszonoztam,de hidd el Angela,nem akartam!Én csak..Fogalmam sincs,mit tegyek most-nagyot sóhajtott,mert ha nem teszi,biztosan kitörnek belőle a könnyek.Még egy mély lélegzetet vett és felnézett-Össze kell szednem magam.Hova ment?

-Nem tudom.De ne aggódj,Hodgins vele van.

-Köszönöm Angela!Most megyek és rendezem magammal ezt az ügyet-felállt,majd az ajtó felé indult.Angela egyedül maradt a gondolataival.Akkor mégsem rá haragudott?De ha így van,miért nem őt hívta?Miért Jack-et?Valami nem jó.Mit tett,ami miatt Brennan haragszik rá?

***

Brennan és Hodgins néhány óra múlva visszaértek a Jefferson-ba.Temperance nem szólt semmit Booth és Jessyka csókjáról,Jack pedig az új nyomról,amit találtak.Beszélgetéseik semmitmondóak voltak.Bones csak azért vitte bogaras tudósát,mert muszáj volt.Szívesebben ment volna egyedül,de ha így tesz,azzal veszélybe sodorhatja magát.

-Ó édesem!Csakhogy megjöttél!-ölelte meg barátnőjét Angie-Már kezdtem aggódni!

-Köszönöm szívem!-játszotta a sértődöttet Hodgins

-Érted is aggódtam!-mosolygott a lány,majd megölelte és megcsókolta férjét.Temperance megforgatta szemeit,majd Cam irodája felé vette az irányt-Brennan!-szólt utána Angie-Szerintem beszélned kéne Booth-tal!Nagyon maga alatt van-mondta szomorúan

-Így lesz.Elköltözöm tőle.Csak előbb szólok Cam-nek,hogy had menjek el.Elviszek néhány cuccot most,aztán este a többit.

-Mi?Ne!Nem költözhetsz el!Veszélyes!-nyöszörgött

-Nem,nem az.A szállodában is ugyanúgy ott lesznek az őrök,pont,mint most.Semmi változás.Megleszek,ne aggódj-felelt Brenn,majd folytatta útját.Angela és Hodgins nem állították meg

-Nem költözhet el Jack!Csinálnunk kell valamit!

-Nem Angie.Ezt nekik kell megoldaniuk egyedül-válaszolt a férfi.Szavai igazak és logikusak voltak,de egyáltalán nem jöttek szívből.Ő is ugyanúgy féltette barátját,mint felesége,viszont jobban megértette a nőt,így könnyebb volt

***

Brennan idegesen,tétovázva lépdelt felfele a lépcsőn.Tényleg meg kéne szakítania azt a megszokást,ami az életébe költözött?Értelme lenne eldobni magától azt az embert,aki képes volt elviselni minden hibájával együtt?Booth nagyot vétett.Ennél rosszabb dolgot nem is tehetett volna.Ezek után már nem maradhat vele,ez tény.Nem számít,az ügynök mennyire megbánta,akkor is megtörtént.Csókolózhatott volna Cam-mel,Angela-val vagy bárki mással,de pont Jessyka-val??Ez volt a legrosszabb,amit tehetett.

Időközben felért főnöke irodájához.Benézett az ajtón.Cam nagyon bele volt merülve a gépébe,de Temperance nem zavartatta magát.

-Cam!Beszélnünk kell!-szólt magabiztosan.Saroyan összerezzent és azonnal lecsukta a laptopot

-Dr.Brennan!Te mit csinálsz itt?-zavart tekintetét igyekezett minél természetesebbé tenni

-Meg akartam kérdezni,hogy elmehetnék-e most.Dolgom akadt-Bones jól tudta,hogy Cam valamit titkol előle,de nem nagyon érdekelte.Fontosabbnak tartotta azokat a gondolatokat elrendezni,amelyek most megtöltötték a fejét.

-Rendben.De ne menj egyedül kérlek!Nagyon veszélyes lehet!-Camille megnyugodott,hogy nem kell semmilyen kínos kérdésre felelnie az előbbi incidenssel kapcsolatban.Brennan elgondolkodott,majd bólintott

-Mondanám,hogy viszem Hodgins-t,de nem szeretnék több olyan percet eltölteni..Tudod..Mikor beszéltek,de csak azért,hogy ne legyen katasztrófa a helyzet körülöttetek..Hogy is hívják ezt?Mindegy.Add mellém a legjobb őrödet,akiben a legjobban bízol,aztán megyek.Szólj neki,hogy lent találkozunk a kijáratnál 5 perc múlva!-fejezte be,majd kiment az ajtón.Cam értetlenül nézett maga elé.Miért nem Angela-t viszi?Mi folyik itt?Végül felvette a telefont és azt tette,amit mondtak neki.

***

Néhány perccel később Temperance már a kocsijában ült,a legjobb testőrrel az oldalán.Illetve a második legjobbal.Épp az elsőhöz tartott.Már rég eldöntötte,hogy mit fog tenni,minden mondatot,minden mozdulatot lerendezett magában,valahogy mégis rossz érzése volt.Nem akarta elhagyni az egyetlen férfit,aki valaha is igazán szerette,de nem volt más választása.Ezek után már képtelen lenne megbízni benne,márpedig egy kapcsolat alapja a bizalom.Leparkolt a házzal szemben.Már nincs visszaút.

-Maga maradjon a kocsiban-a férfi összeráncolta a szemöldökét-Csak felmegyek a lakásomra!Nyugalom,valószínű ott van egy ügynök.Azért ha kikiáltok az ablakon,jöjjön fel megmenteni-nevetett gúnyosan,végül kiszállt a kocsiból.Léptei bizonytalanok voltak,a lábai remegtek."Gyerünk!Meg fogom csinálni!Meg kell csinálnom!" A lakás ajtaja előtt megtorpant és egy mély levegőt vett."Menni fog!" Belépett az ajtón.

-Bones!-pattant fel Seeley a kanapéról

-Szia-köszönt Brenn-Csak azért jöttem,hogy összepakoljam a cuccaimat-Booth szíve megállt egy pillanatra.Nem bírt megmozdulni,szemei megteltek könnyekkel.Az az erős oroszlánszív most végleg meghasadt

-De..Te..Nem mehetsz el!-nyögte halkan.Tempe megtorpant

-Miért?-emelte fel a hangját-Mégis miért is nem?

-Mert szeretlek-az ügynök képtelen volt erősebb hangon beszélni,hangja megcsuklott.Végül mély levegőt vett,hogy uralkodni tudjon érzésein.Elfojtotta a szeméből már majdnem előtörő könnyeket,melyeket Bones nem fedezett fel,mert nem is nézett rá

-Nem számít-végre a férfi szemébe nézett.Az ő szeme már nem volt nedves,a nőé viszont annál inkább-Olyat tettél,amit soha,de soha nem fogok neked megbocsátani Booth!Megcsókolhattad volna Angela-t,Cam-et vagy bárki mást,de pont Jessyka-t?Tudtad,hogy mennyire gyűlölöm!Jól tudtad és mégis Booth!-arca nedves lett,Seeley pedig egy szót sem szólt,így Brennan a háló felé vette az irányt.

"Igaza van.Visszacsókoltam annak a kígyónak.Megérdemlem,hogy elveszítsem őt.Az egyetlen gond ezzel,hogy abba tuti belehalok,ha most elmegy!" A kanapéra rogyott és arcát a kezeibe temette.Így ült fél órán keresztül,míg Tempe kilépett az eddig közös szobájukból egy hatalmas bőrönddel a kezében.

-Egyelőre csak ennyit tudok elvinni.és mivel gondolom nem fogsz segíteni,így majd este visszajövök a többi cuccomért-hangja szomorú volt,de határozott.Booth látta,hogy ez most nagyon komoly.A szerelme elmegy és nem tud ellene semmit tenni,mert még magának sem tudja megmagyarázni,mi is történt valójában.Temperance kilépett az ajtón,Seeley pedig nem állította meg.

Közben a Jeffersonban Angela,Cam és Hodgins a főszámítógépen dolgoztak...

-FOLYTATJUK-

Sziasztok!Na ez a rész elég hosszúra sikerült!Remélem hamar meglesz a 10 komment,mert akkor még a héten mindenképp kaptok egy újabb részt a mosatni csúszás miatt.Sok sok véleményt szeretnék!És szeretném megtudni,mit gondoltok,mi lesz a folytatásban,meddig tudom bonyolítani még ezt a történetet :)