Temperance és a férfi nagyon jól elvoltak,de a lány egyszer sem kérdezte meg partnere nevét.Mindenféléről beszélgettek és nagyon jól érezték magukat.Lassan eljött az este vége és Brenn távozni készült.A férfi megfogta a karját,magáhozhúzta és gyengéden megcsókolta.Tempi nagyon meglepődött és kicsit hátralépett.
-Mi a baj?Olyan jól elvoltunk!Azt hittem,te is ezt szeretnéd!
-Hiszen nem is ismerjük egymást!
-Dehogynem!Együttöltöttük az estét és reméltem,hogy itt maradsz éjszakára..
-Még a nevedet sem tudom!
-De hiszen bemutatkoztam,mikor először találkoztunk,pont,ahogy te is!
-Jelentéktelen dolognak tartottam,hogy megjegyezzem,mivehogy többet úgysem találkozunk!
-Én az első pillanattól kezdve tudtam,hogy találkozunk még..Nagyon tetszel nekem!-Temperance komolyan nézett..Nem tudta,hogy mit is mondjon erre
-Sajnálom,de én most nem szeretnék komoly kapcsolatot-nyögte ki végül
-Akkor ne legyen komoly!-válaszolt a férfi.Brenn jól tudta,hogy ő is amolyan "trófea gyűjtő"
-Semilyen kapcsolatba sem szeretnék kerülni egy férfival sem.Nem kell semmilyen kapcsolat!Nem akarok veled lefeküdni!Fogd fel és hagyj békén!-emelte fel a hangját,majd kinyitotta az ajtót és elment
Rolf nem tudta,hogy dühös legyen,vagy inkább csalódott.
-Ezt nem teheted velem!-mormogta maga elé-Engem nem utasíthatsz vissza!-ordította a semmibe,de Tempi már nem hallotta
Másnap reggel Temperance a Royal-ba ment egy pohár friss káváárt,majd rohant is volna tovább,de a terve nem sikerült.Épp várta a készülő italt,mikor egy ismerős férfi hang csapta meg a fülét.
-Jó reggelt-köszönt udvariasan
-Mondtam,hogy hagyjon békén!-válaszolt ingerülten a lány
-Látom ma nincs éppen jó kedve!Tudja mit!Kzdjük előröl!A nevem Rolf Sancez.A Jeferson intézet melletti kis boltban dolgozom,ahol olcsó,de jó minőségű elektronikai eszközöket árusítunk.Igazából én vagyok a tulaj,szóval ha szüksége lenne valéamire,magának féláron is eladom-ajánlotta fel vigyorogva,miközben Temperance unott képét bámulta és várta,hogy majd megváltozik
-Nézze!Nem tudja eltörölni a tegnap estét,ezért nem is tudjuk újrakezdeni!És nem tud megvesztegetni!Rengeteg ppénzem van és ha annyira szeretnék valami elektromos dolgot,ami nem valószínű,akkor megveszem az eredeti áron a legjobbat-fejezte be a mondanivalóját,majd elvezze a kávét,a pultra rakta a pénzt és elment.De pechére nem úszta meg ennyivel
-Ugyan már Temperance!Ne csinálja már ezt!Maga egy gyönyörű és okos nő!Ideje,hogy legyen valaki maga mellett.És itt most magamra célzok!
-Na idefigyeljen!-fordult Rolf felé-Elöször is:Nem kellenek sem a szavai sem a pénze!Ezt tartogassa azoknak a nőknek,akiket ez érdekel!Másodszor pedig:Magának semmi köze az életemhez,végképp nem a magánéletemhez!Ha lesz is valakim,az nem maga lesz!Száljon le rólam,vagy feljelentem zaklatásért!Remélem elég érthető voltam!-fejezte be,megfordult és a kocsijához lépett.Beült és elindultNéhányszor hátranézett,hátha követi az a férfi,de a végén megnyugodott és abbahagyta.Még egy kicsit dühöngött magában,de aztán rájött,hogy felesleges.
"Már megint könnyedén lepattintott!Ehhez nincs joga!Mit képzel ki ő?!Még egy nő sem utasított vissza!Ezt még nagyon megkeserüli!Még egy utolsó esélyt kap!Ha most is ellenáll,akkor legközelebb már nem fog!"
Temperance lassan lépdelt az utca kövein.Olyan kihalt volt a táj,de nem is csoda,hiszen este volt és hideg.Ilyenkor már mindenki otthon ült a meleg lakásban és kipihente a nap fáradalmait.Brenn is csak egy véletlen baleset folyán sétált most.A kocsija ballszerencséjére lerobbant mikor hazafele indult egy autogrammosztásról.Hívhatott volna egy taxit is,de a telefonja lemerült.Mivel a lakása csak néhány saroknyira volt,elindult gyalog.Nem is sejtette,hogy milyen veszélyek várhatnak rá az üres utcákon egyedül.Gyorsan ment.A magassarkúja kopogott a csendben.A szoknyája alá befújt a szél,a hideg pedig csípte a lábát.Érezni lehetett a közeledő eső illatát a levegőben.A lány megállt.Érezte,hogy valaki figyeli.Hátra nézett,de senkit nem látott,így lassan visszafordult.Egy sötét alak termett előtte.Tempi nem látta az arcát,de fegyvert rántott és az előtte álló emberre fogta.Felnézett és meglátta a férfi rémült arcát.
-Jézusom!Ralf!A frászt hozta rám!Mondtam,hogy hagyjon békén!Majdnem lelőttem!
-Sajnálom Ms Temperance!Nem akartam megijeszteni...Mellesleg van engedélye?
-Semmi köze hozzá-"Nyugi!Csak nyugodtan!Ne kiabálj és ne húzd fel magad!"_nyugtatta magát-Mit keres maga itt?
-Én épp erre jártam,mikor nagy szerencsémre magába botlottam.Esetleg hazavihetem?Itt parkoltam a másik oldalon.Hideg van.Ha gondolja szívesen hazaviszem!-ajánlotta fel a férfi,mire Tempi csak egy nyugodt halk mondattal válaszolt
-Köszönöm nem kell
-Akkor csak hadd kísérjem haza!Elég veszélyes ez a környék egy olyan gyönyörű nő számára,mint maga!-győzködte tovább Rolf,de nem járt túl sok sikerrel
-Meg tudom magamat védeni.Ha az zavarja,hogy visszautasítottam és ezért nem képes rólam leszálni,akkor biztosíthatom róla,hogy mindig ezt fogom tenni!Nem én leszek a következő trófeája és ha nem száll le rólam,akkor sikítok!Hagyjon békén!Felejtse el,hogy létezem!Ha még egyszer figyelmeztetnem kell,akkor a rendőrségre megyek!Egy szavamba kerül és még a legkisebb ügyet is felfújják!-emelte fel a hangját,majd tovább ment.Büszke volt magára,hogy ennyire jól sikerült a színjátéka és remélte,hogy be is válik.Csak arra nem számított,hogy nem egy átlagos üzletemberrel kezdett...
"Csak egy szavadba?Akkor adok rá okot,hogy legyen miért elítélni!Megbánod még,hogy nem maradtál ott aznap este a lakásomon!Nagyon megbánod még!De akkor már késő lesz!Tudom,hogy hol fogjalak meg!A csatát lehet,hogy megnyerted,de a háború még csak most kezdődik!"
Másnap reggel Temperance a Royal-ba ment egy pohár friss káváárt,majd rohant is volna tovább,de a terve nem sikerült.Épp várta a készülő italt,mikor egy ismerős férfi hang csapta meg a fülét.
-Jó reggelt-köszönt udvariasan
-Mondtam,hogy hagyjon békén!-válaszolt ingerülten a lány
-Látom ma nincs éppen jó kedve!Tudja mit!Kzdjük előröl!A nevem Rolf Sancez.A Jeferson intézet melletti kis boltban dolgozom,ahol olcsó,de jó minőségű elektronikai eszközöket árusítunk.Igazából én vagyok a tulaj,szóval ha szüksége lenne valéamire,magának féláron is eladom-ajánlotta fel vigyorogva,miközben Temperance unott képét bámulta és várta,hogy majd megváltozik
-Nézze!Nem tudja eltörölni a tegnap estét,ezért nem is tudjuk újrakezdeni!És nem tud megvesztegetni!Rengeteg ppénzem van és ha annyira szeretnék valami elektromos dolgot,ami nem valószínű,akkor megveszem az eredeti áron a legjobbat-fejezte be a mondanivalóját,majd elvezze a kávét,a pultra rakta a pénzt és elment.De pechére nem úszta meg ennyivel
-Ugyan már Temperance!Ne csinálja már ezt!Maga egy gyönyörű és okos nő!Ideje,hogy legyen valaki maga mellett.És itt most magamra célzok!
-Na idefigyeljen!-fordult Rolf felé-Elöször is:Nem kellenek sem a szavai sem a pénze!Ezt tartogassa azoknak a nőknek,akiket ez érdekel!Másodszor pedig:Magának semmi köze az életemhez,végképp nem a magánéletemhez!Ha lesz is valakim,az nem maga lesz!Száljon le rólam,vagy feljelentem zaklatásért!Remélem elég érthető voltam!-fejezte be,megfordult és a kocsijához lépett.Beült és elindultNéhányszor hátranézett,hátha követi az a férfi,de a végén megnyugodott és abbahagyta.Még egy kicsit dühöngött magában,de aztán rájött,hogy felesleges.
"Már megint könnyedén lepattintott!Ehhez nincs joga!Mit képzel ki ő?!Még egy nő sem utasított vissza!Ezt még nagyon megkeserüli!Még egy utolsó esélyt kap!Ha most is ellenáll,akkor legközelebb már nem fog!"
Temperance lassan lépdelt az utca kövein.Olyan kihalt volt a táj,de nem is csoda,hiszen este volt és hideg.Ilyenkor már mindenki otthon ült a meleg lakásban és kipihente a nap fáradalmait.Brenn is csak egy véletlen baleset folyán sétált most.A kocsija ballszerencséjére lerobbant mikor hazafele indult egy autogrammosztásról.Hívhatott volna egy taxit is,de a telefonja lemerült.Mivel a lakása csak néhány saroknyira volt,elindult gyalog.Nem is sejtette,hogy milyen veszélyek várhatnak rá az üres utcákon egyedül.Gyorsan ment.A magassarkúja kopogott a csendben.A szoknyája alá befújt a szél,a hideg pedig csípte a lábát.Érezni lehetett a közeledő eső illatát a levegőben.A lány megállt.Érezte,hogy valaki figyeli.Hátra nézett,de senkit nem látott,így lassan visszafordult.Egy sötét alak termett előtte.Tempi nem látta az arcát,de fegyvert rántott és az előtte álló emberre fogta.Felnézett és meglátta a férfi rémült arcát.
-Jézusom!Ralf!A frászt hozta rám!Mondtam,hogy hagyjon békén!Majdnem lelőttem!
-Sajnálom Ms Temperance!Nem akartam megijeszteni...Mellesleg van engedélye?
-Semmi köze hozzá-"Nyugi!Csak nyugodtan!Ne kiabálj és ne húzd fel magad!"_nyugtatta magát-Mit keres maga itt?
-Én épp erre jártam,mikor nagy szerencsémre magába botlottam.Esetleg hazavihetem?Itt parkoltam a másik oldalon.Hideg van.Ha gondolja szívesen hazaviszem!-ajánlotta fel a férfi,mire Tempi csak egy nyugodt halk mondattal válaszolt
-Köszönöm nem kell
-Akkor csak hadd kísérjem haza!Elég veszélyes ez a környék egy olyan gyönyörű nő számára,mint maga!-győzködte tovább Rolf,de nem járt túl sok sikerrel
-Meg tudom magamat védeni.Ha az zavarja,hogy visszautasítottam és ezért nem képes rólam leszálni,akkor biztosíthatom róla,hogy mindig ezt fogom tenni!Nem én leszek a következő trófeája és ha nem száll le rólam,akkor sikítok!Hagyjon békén!Felejtse el,hogy létezem!Ha még egyszer figyelmeztetnem kell,akkor a rendőrségre megyek!Egy szavamba kerül és még a legkisebb ügyet is felfújják!-emelte fel a hangját,majd tovább ment.Büszke volt magára,hogy ennyire jól sikerült a színjátéka és remélte,hogy be is válik.Csak arra nem számított,hogy nem egy átlagos üzletemberrel kezdett...
"Csak egy szavadba?Akkor adok rá okot,hogy legyen miért elítélni!Megbánod még,hogy nem maradtál ott aznap este a lakásomon!Nagyon megbánod még!De akkor már késő lesz!Tudom,hogy hol fogjalak meg!A csatát lehet,hogy megnyerted,de a háború még csak most kezdődik!"
Hát Evy az első sokk után igazán nagyot alkottál :) ismét gratula... :)
VálaszTörlés