Temp és Angie beültek Brenn kocsijába és elindultak.Mikor megérkeztek a lány félt,hogy nem tudja majd végigcsinálni és odaszólt barátnőjének:
-Mit mondjak neki?-kérdezte kétségbeesetten
-Amit érzel-Temperance nagy levegőt vett,majd kinyitotta az ajtót.Mikor látta,hogy Angie újra nem mozdul,remegni kezdett
-Te nem jössz?
-Nem,de ne aggódj nem hagylak egyedül!Végig a kocsiban leszek!-mosolygott biztatóan.Brennan kiszállt az autóból.Látta Booth-t,de valaki szólt neki,hogy hol a hulla és muszáj volt odamennie.
-30-35 év közötti.A szeméremcsont alapján hímnemű.Valószínű,hogy abba halt bele,hogy kitörték a nyakát-hadarta-Itt többet nem tudok mondani!A maradványokat küldjék a Jeferson-ba!-látta,hogy társa lassan eltűnik a kocsik között.Gyorsan felpattant és rohanni kezdett a férfi felé
-Booth!Várj!-az ügynök megtorpant-Meg sem hallgattad,amit mondtam az áldozatról!-ezt úgy mondta,mintha ez lenne a legnagyobb problémája
-Úgyis bent lesz a jelentésedben-szólt rideg hangon
-Miért kerülsz?-kérdezte szomorúan
-Nem kerüllek,csak dolgom van.
-Beszélnünk kell!
-Nincs miről beszélnünk-mondta hidegen
-De igen!Van!-kicsit tétovázott,de végül kimondta-Szeretlek!
-Nemrég még azt mondtad,hogy nem érzel irántam semmit!Döntsd el mit akarsz!-kiabált mérgesen
-Szeretlek!Csak azért szakítottam veled,mert a főnököd megtudta....
-Ch!-nyögte gúnyosan,félbeszakítva a lányt
-Hallgass meg!-utasította társát keményen-Azt mondta,ha nem szakítok veled,akkor nem lehetünk társak!Azért csináltam ezt az egészet,hogy többet lehessünk együtt!Én a munkámnak élek Booth!Ha nem szakítunk,akkor alig lennénk együtt!Értünk tettem!
-És a baba?Rá nem gondoltál?Hogy apa nélkül kell majd felnőnie?-nézett vádlón
-De itt vagy neki!
-Tudod mit?Te nem gondoltál senki másra,csak magadra!Ha érdekelt volna a véleményem,akkor megkérdeztél volna,de nem tetted!Csak azt vetted figyelembe,hogy mi a legjobb neked!-ezt olyan meggyőzően mondta,hogy a lány már kezdte elhinni
-Ez nem igaz!-sírt Tempi
-De igen!
-Azt tettem,amit a legjobbnak találtam mindenkinek!
-Vagy inkább magadnak!-hátat fordított és elment.Temperance visszaszállt a kocsiba.Úgy zokogott,mint szakítás után sőt, még jobban.Angie vigasztalni próbálta
-Semmi baj édesem!
-Nem fog megbocsátani és igaza van!
-Ez nem igaz!Nincs igaza!
-De igen!Csak magamra gondoltam!Még a babát sem vettem figyelembe!Hogy legyek így jó anya?-sírt még erősebben.Angie-nak ezzel a mondattal betelt a pohár
-Na jó!Ebből elég!-kipattant a kocsiból
-Hova mész?-kérdezte barátnőjét szipogva
-Beszélek ezzel az idiótával!
-Mi?Ne!Ne!Ne!-ugrott ki ő is-Nem kell!Igaza van!Ne!-de hiába kérte,Angie nagyon magabiztos volt.Mikor utolérte Booth-t megragadta a karját és hátrarántotta.Brennan pár méterrel hátrébb megállt.
-Mit képzelsz?-kezdet dühösen Angie-Brennan azt tette,amit leghelyesebbnek látott!Azt hitte,te is vele akarsz lenni,ahogy ő veled!
-Ezt is akartam!-védekezett
-Te is tudod,ha nem szakít veled,akkor nem lennétek együtt,csak este!Azt gondolta neked ez kevés,ahogy neki is!-az ügynök meg sem szólalt,Tempi pedig csodálkozott,hogy Angela mennyi mindent kitalált az érzéseivel kapcsolatban."Hiszen én nem is mondtam el neki!"-gondolkodott-"Honann tudja?"
-Tudod mit éreztem Angela!Nem!El sem tudod képzelni!
-De igen!El tudom!Én láttam Brennan-t szenvedni,amikor téged látott Hannah-val csókolózni!Mást választott,mert én azt mondtam neki!Nem bízott abban,hogy te nem leszel megint ilyen,hogy nem csalod meg újra!Megbocsájtott!Te vagy az,aki el sem tudja képzelni,hogy min ment ő keresztül,míg neked csak ekkora sérelmed volt!-kiabálta,majd hátrafordult,hogy megkeresse barátnőjét,de se a háta mögött,se a kocsiban nem találta.Booth érezte,hogy Angie-nek igaza van és ő is elkezdte kutatni a lányt,de amint meghallotta a patak csobogását,tudta hol keressen.Igaza volt.Temperance ott állt ártatlanul.A szél lágyan belekapott a hajába.Seeley-t megcsapta a lány illata és eltöltötték őt a régi érzések.Brennan kezei élettelenül lógtak teste mellet,s arcáról könnyek folytak,bár ezt az ügynök csak sejtette.Halkan mögé lopózott és gyengéden végigsimította meztelen kezeit.Temperance selymes bőrén érezte a férfi érintését és egyből tudta,ki áll mögötte.
-Ne haragudj!-súgta a fülébe.A lány megfordult.Szeméből még nem tűntek el a könnyek.Booth lágyan letörölte arcáról és csak nézte.Nem tudta,hogyan folytassa tovább.Temperance teljesen kétségbeesettnek tűnt.-Sajnálom,hogy így viselkedtem!-szólalt meg végül-A te helyedben lehet,hogy én is ezt tettem volna!Tudom,hogy szeretsz és azt hiszem tudtam akkor is,mikor szakítottunk-nézett bűnbánóan-Nem akarom,hogy szomorú légy!-a lány szemében már nem látszottak könnyek.A férfi megcsókolta.
-Szeretlek!-ismételte Temperance az előbbi vallomását-Tudod Booth-kezdte újra-Volt még egy feltétel...-mondta elcsuklott hangon
-Mi?-ijedt meg az ügynök
-3 napunk van megoldani ezt,vagyis 2 nap és néhány óra.
-Menni fog!-bíztatta mindkettejüket-oldottunk már meg hamarabb is ügyeket
-Tudom.Csak említettem.
-Meg kell ígérned valamit...-kezdet bátortalanul
-Mit?-kérdezte kíváncsian
-Utána beszélünk a főnökkel,bármi is lesz az eredmény!-nyögte ki kicsit félve barátnője válaszától
-Rendben-mondta határozottan-Nem akarlak mégegyszer elveszíteni.
-Ez remek!-csattant fel-Azt hiszem-szólt kételkedve
-Majd meggyőzzük valahogy!-mosolygott Tempi
-Meg fogjuk-helyeselt Booth,majd meleg szívvel visszamosolygott
-FOLYTATJUK-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése