Bones-Entailment /Nehéz kezdet/-9

Sweets óvatosan lépkedett az "üres" ház padlóján.Nem tudta,hogy helyesen teszi-e,amire készül,viszont mint pszichológus tudta,hogy ezt kell tennie.Segíteni akart barátján és ezt szakmája segítségével meg is tehette.Próbált nem gondolni az esetleges következményekre,amik Brennan makacsságával járhatnak.


***

Brennan nagyon jól el volt egyedül a gondolataival.Az ügynök meg sem szólalt,csak csendben feküdtek az ágyon.Már órák teltek el Tempi a kis kirohanása óta,de egyszerűen nem bírt másra gondolni.Vajon Booth megértette?Biztos nem okozna neki fájdalmat azzal,hogy pszichológushoz viszi.Szorosan Seeley meleg testéhez bújt és mélyet szippantott az ismerős illatból.Hirtelen megrohanták a régi szép emlékek.Egy pillanatra elfeledte,hogy mi is történt vele.Végre elmosolyodott.Ez a kis mosoly többet jelentett számára,mint most bármi.
De ez az apró öröm nem tartott sokáig.Halk kattanás..Az ajtó kinyílt.Booth nem tűnt túl meglepettnek a "hívatlan" vendégtől,Brennan viszont annál inkább.Nem értette,hogy mi ez az egész és csak remélni tudta,hogy ez nem Seeley műve.Bízott a férfiban és ezt nem is akarta titkolni.Az ügynök valami meglepettséget színlelve felpattant az ágyról.

-Helló Sweets!Hát te meg hogy jutottál be?-kérdezte,mintha nem tudná a választ.Ezt az egészet már nagyon rég megbeszélte a fiatal pszichológussal,aki tökéletesen játszotta a szerepét

-Nyitva volt az ajtó.Kopogtam,de nem jött senki,szóval itt vagyok.Talán zavarok?Gondoltam én is benézek egy kicsit,mivel hallottam a többiek is itt voltak.De ha nem szeretnétek,akkor el is mehetek!-nézett Brennan szemébe,akit ezzel szinte válaszra kényszerített

-Nem kell elmenned!-bökte ki nagy nehezen a lány,miközben pont az ellenkezőjét gondolta

-Remek!Tőlem maradhatsz!-mondta az ügynök is-Akkor..-csapta össze a tenyerét-Hozok is valamit!Mit iszol Sweets?

-Csak valami ásványvizet..-válaszolt 

-Ne nevettess már!Majd hozok neked valamit!-Tempi felé fordult-Neked mit hozzak?-ült le az ágy szélére

-Nem kérek semmit-mondta halkan

-Hozok neked is egy kis narancslevet!-súgta oda barátnőjének-Ma még nem is ettél és nem is ittál!Csak egy kicsit!Oké?-kérdezte,de nem érdekelte a válasz.Felállt és kiment a hálószobából.A fiatal pszichológus és a megtört lány egyedül maradtak

-És hogy vagy?-kezdett bele a fiú,mire Brenn csak egy szóval felelt,mint mindig:

-Élek-nem akarta,hogy Sweets kielemezze,mint ő a csontokat

"Remek.Már védekezik.De meg fogom törni!"-gondolta Lance

-Azt látom..És örülök neki-tette hozzá gyorsan,mielőtt még a lány bármit gondolhatott volna-Ha szeretnél róla beszélni,hozzám bármikor jöhetsz!-ajánlotta fel,bár valahogy sejtette,hogy Brenn önszántából nem fog beszélni vele
-Jó-válaszolt könnyedén,miközben még véletlenül sem nézett Lance szemébe
-Nézd..Én segíteni szeretnék neked!-Temperance ezekre a szavakra felnézett."Segíteni?Hogy tudnál segíteni?Nem kell pszichológus!Nem vagyok bolond!"_ordította legbelül,viszont mikor Sweets rátette a tenyerét a kezére,azonnal kibukott belőle minden
-Nem kell a segítséged!-rántotta el magát
-Te is tudod,hogy nincs igazad!-próbálta puhítani a helyzetet Sweets,kevés sikerrel
-Nem érdekel!-vágott vissza már könnyes szemekkel,mikor Booth lépett be az ajtón és ő is hozzászólt a történtekhez
-De igen!Szükséged van Sweets-re!-folyt bele a beszélgetésbe-Tudom,hogy mi zajlik le benned!..
-Nem tudsz te semmit!-ordította vissza idegesen-Hagyjatok békén!Nem kell a segítségetek!Nincs szükségem egyikőtökre sem!
-Kérlek ne legyél ilyen makacs!-Seeley közelebb lépett társához,aki azonnal hátrált
-Miért?-kérdezte elcsukló hangon-Miért teszed ezt?
-Csak segíteni szeretnék!Azt akarom,hogy mikor belenézel a tükörbe ne legyél rosszul!Hogy ne legyenek rémálmaid és ne ébredj minden éjjel sírva!-Brennan szörnyülködve hallgatta a magyarázkodást.Nem is gondolta volna,hogy Booth mindenre rájött.
-Engem nem kellett volna megkérdezni,mielőtt Sweets analizálni kezd?-egyre kevesebb volt benne az energia
-Igazad van-sütötte le a szemét Booth-Sweets kérlek most menj el!-fordult az ifjú dokihoz,aki megértette barátja kérését és kiment
-Te is menj el!-mutatott az ajtó fele Brenn.Az ügynök kicsit csalódottan,vette tudomásul,hogy itt elveszett a bizalom...

-FOLYTATJUK-

  Sajnálom,hogy csak ennyi lett,de ezen a Sweets-es részen nehezen rágtam át magam.Innentől könnyebb lesz írni és valószínű,hogy többet is kaptok majd,mint most.Remélem azért nem lett olyan rossz!Komikat kérek..;)