Temperance egy kis szigeten ébredt.A meleg nap fénye csípte a bőrét,de jól esett neki.Mélyeket lélegzett a friss levegőből,melyben virágillat terjengett.Lassan kinyitotta a szemét és körülnézett.Egy függőágyban feküdt gyönyörű pálmafák között és gyerekzsivaj hallatszott a nyugodt csendben.Önkéntelenül is mosolyra húzódott a szája.
-Csak hogy felébredtél,te kis álomszuszék!-ült le mellé Booth,közben pedig egy csókot nyomott a nő ajkaira
-Mennyi az idő?-kérdezte még mindig vidáman
-Már délután 4!-válaszolt a férfi kedvesen
-Mennyit aludtam?
-Úgy 3 órát.A gyerekek elvannak,úgyhogy ha gondolod,akkor pihenhetsz még!-ajánlotta fel
-Nem-válaszolt határozottan-Inkább csinálok valamit!Játszunk velük!Van az az új társas,amit kaptak.Az a...Tudod!-Booth megrázta a fejét-Nem jut eszembe a neve..Az az összegubancolódós..-erősen gondolkodott
-Ááá!A Twister-re gondolsz?Tudod,hogy nekem nem sokáig bírja a hátam!
-Szerintem annyi ideig,amíg meg nem unják a játékot,addig te is beállhatsz!Hiszen pillanatok alatt mást akarnak majd játszani!
-Igazad van-mosolyodott el az ügynök,majd ajkaik ismét összeértek-Akkor szólok nekik!-felállt és néhány pillanat múlva már ki is volt terítve a játék.Hirtelen minden elsötétült..Bones nem látott semmit,csak azt a vaksötétet.Hirtelen Booth arca villant be néhány centire a lány arca előtt..
-Itt az idő!Fuss!-ordította a férfi
Temperance felriadt.Egy pillanatig sem gondolkodott azon,hogy az álmok csak álmok.Felpattant és az ajtóhoz sietett.Hallgatózott,de semmi neszt nem hallott.Lassan kinyitotta és kidugta a fejét.Körbenézett.Az ajtó mellett egy asztal volt,mögötte pedig egy szék,amin Huchner épp aludt.Az asztal közepén egy telefon pihent.Brenn gondolkodás nélkül felkapta és óvatos mozdulatokkal kiment a kis házból.Nem gondolt arra,hogy talán kívülről is őrzik őt,csak futott.Amilyen gyorsan csak tudott rohant az erdő mélyébe.Amint kiért a hallótávolságból,tárcsázni kezdte Booth számát.Csak remélni tudta,hogy felveszi.
Nagy szerencséje volt,mert az ügynök bent volt a laborban a többiekkel.A mintákat vizsgálták,amit a parkolóból gyűjtöttek.
/-Booth!-szólt bele a telefonba a férfi.Kicsit meglepődött,hogy éjjel hívják,de remélte,hogy Brenn miatt telefonálnak neki.Még a váltságdíjat is kifizette volna,csak lenne újra mellette/
-Booth!-szólalt meg remegő hangon-Segíts!
/-Bones!Hol vagyí?Mit csináltak veled?-kérdezte türelmetlenül/
-Elszöktem!Kérlek segíts!-hangja egyre kétségbeesettebben hangzott
/-Hol vagy?Itt vagyunk mind!Kihangosítlak!-Booth egyre jobban izgult/
-Nem tudom pontosan!-lihengte-Egy..Egy fenyőerdőben!Van egy kis faház,oda vittek..-ahogy futott a nyirkos levelek hozzácsapódtak az arcához.Az egyik ág,aminek nekiment,felsértette a kezét.Kiáltott egyet
/-Mi történt?jól vagy?-agódott a férfi.Már alig bírt megállni a lábán/
/-Milyen fenyők?Hogy néznek ki?-kérdezte Hodgins/
-Nem tudom!-már alig kapott levegőt-Sötét van!-lihegett-Nagyon magasak..Kúpos a formája..
/-A levelei milyenek?-faggatta tovább Hodgins/
-Nem tudom!Sötét van!-szeme könnyes lett.Attól félt,hogy talán nem is találják meg.Hogy senki nem jön érte és vissza kell mennie szenvedni
/-Jó!Nyugi!Meg fogunk találni!-nyugtatta Booth az ideges lányt/
/-Dörzsöld meg az egyik fának a levelét és szagold meg!-utasította Jack.Temperance megtette,amit kértek tőle-Milyen illata van?/
-Enyhén narancsos
/-Ez a normand fenyő!Keresem,hogy hol vannak ilyen erdők!-hallatszott a férfi hangja/-Tempi hallott valamit.Egy pillanatra megállt hallgatózni
-Erre ment!-ordította egy férfi hang,majd egy puskalövés.Temperance újra futni kezdett-Menekülj csak!Most te vagy a vad és mi a vadászok!-hallotta a lány
-Megtaláltak!-suttogott remegő hangon
/-Érted megyünk!-Hodgis felé fordult-Kész vagy már?/
/-Még nem!Pillanat..-hallatszott a válasz-3 ilyen erdő is van Washington területén!Nem tudom leszűkíteni!/-Bones egy magas falhoz ért
-Ne..Ne!-suttogta maga elé
/-Mi történt?-Semmi válasz-Bones!Válaszolj!-nyugtalankodott az ügynök/
-Egy magas fal!Ezen nem jutok átt!El fognak kapni!-próbálta visszatartani a sírást,de nem sikerült.A könnyei patakként folytak le az arcán
/-Nem adhatod fel!Én..Mi nem ilyennek ismertünk meg!Gondolkodj Temperance!-bíztatta Seeley.Már Angela sem bírta idegekkel/
/-Ne add fel!-szólt barátnőjéhez hangosan/
Brenn a falhoz lépett és elkezdett mászni felfele.A zsebébe csúsztatta a telefont.Lőni kezdtek rá.Az egyik golyó néhány centivel a jobb lába mellett csapódott a falba.Tempi elvesztette az önuralmát.Egy nagyot sikított.Próbálta magát megtartani a kezeivel.Nagynehezen sikerült újra stabilan megkapaszkodnia a kövekben.A lövések egyre hangosabban süvítettek el mellette.Végre felért.
/-Brennan!Jól vagy?Brennan!-szólongatta Cam.Már ő sem bírt magával.Nagyon féltette barátnője életét/
-Felmásztam-jelentette ki,miközben kifújta a bennrekedt levegőt
/-Milyen anyagból volt a fal?-faggatta Jack/
-Nem tudom!Sötét van!-ismételte a már ezerszer hallott mondatokat
/-Ezt azért ismételgeted,mert félsz!Próbálj meg koncentrálni!-szólt hozzá Sweets-Csak akkor tudunk segíteni!-tette hozzá/-Temperance megint futásnak eredt.Az egyik kezében a telefon volt,a másik pedig tele volt a fal porával.Dörzsölgetni kezdte a tenyerét.Futás közben erősen gondolkodott.Már nagyon el volt fáradva és a telefon is merülőben volt.Az első gondolatot mondta,ami az eszébe jutott
-Lösz!
/-Remek!Az csak egy helyen van!A ház miatt meg tudom határozni a pontos helyet...És meg is van!-pattant fel Hodgins-De nagyon messze..-tette hozzá szomorúan/
/-Angela!Add a telefonod!-utasította a lányt Booth-Hívom az FBI-t!Kell egy helikopter!/-Brenn egy pillanatra elmsolyodott,de tényleg csak egy pillanatra.Újabb lövések és kiáltások hallatszottak és egyre közelebbről.
-Siess!
/-Tarts ki!10 perc és ott vagyok érted!Maradj vonalban!-utasította az ügynök barátnőjét.Felkapta a telefont és visszakapcsolta kézire.A lifthez rohant és felment az intézet tetejére.Ott várta a helikoptert-Minjárt ott vagyunk!Már itt is van a gép!Már nem tart sokáid!-nyugtatta Booth a lányt/
-Már közel vannak!-suttogta remegő hangon
/-Nem engedem,hogy elkapjanak!-felszált a gépre.A zajtól alig lehetett érteni,amit egymásnak mondtak a telefonba,főleg,hogy Brenn suttogott-Mennyi idő,míg odaérünk?-kérdezte a pilóta felé fordulva/
/-A legnagyobb sebességgel 5 perc!-hallatszott a válasz/
/-Csak 5 perc!Bírd ki!/
-De itt nincsen tisztás,ahol leszálhattok!-idegeskedett
/-Leereszkedünk kötélen!Már megtaláltunk!Ne félj!-nyugtatta tovább,de Tmeperance így is nagyon ideges volt/
-Itt vannak-suttogta a lehető leghalkabban,miközben egy vastag fa törzsének préselődött,hogy elbújhasson.
-FOLYTATJUK-
Remélem tetszett ez a rész!Elég hosszú lett.Sajnálom,hogy ennyit kellett várnotok,de nagyon el vagyok havazva mostanában.Remélem,hogy már holnap tudom hozni a folytatást!Köszi a kitartást..:)..véleményeket kérek..:D
nekem nagyon tetszett! :) és már most várom a holnapot... remélem Boothnak sikerül megmenteni Bones-t :)
VálaszTörlés