Temperance Már vagy fél órája ment volt Cam irodájában.Mivel az ajtó csukva volt,Booth semmit nem hallott és nem is látott a történtekből.Egyre jobban izgult,de igyekezte nyugtatni magát.
"Ha nem jöttek ki,akkor biztos kibékültek...Vagy lehet,hogy még jobban összevesztek?Nem!Nem..Cam biztos megérti majd a helyzetet...Vagy mégsem?Mi van,ha mégis összevesztek?Cam igazán makacs,de nem annyira,mint Bones..Ááá..Nem!Biztosan kibékültek és most egymás vállán sírnak vagy valami ilyesmi."-végül ebben maradt.Nem akarta magában tovább firtatni a dolgot,nehogy berontson az irodába.Egy női hang ütötte meg a fülét.
-Szia Booth!Te mit keresel itt?-kérdezte Angela,miközben végigmérte Booth-t
-Csak várom Bones-t.Ha minden igaz,akkor majd veled is beszélni szeretne
-Biztos vagy te ebben?Mert legutoljára mikor beszélni akartam vele,akkor elküldött,sőt valamivel megvádolt,ha jól vettem ki a szavaiból-hitetlenkedett a lány
-Teljesen biztos.Én mondtam neki,hogy tisztáznotok kéne ezt a dolgot.Hidd el nem az ő hibája!Tényleg!Csak valami őrült telebeszélte a fejét mindenféle baromsággal.De ő jobban tudja,majd mesél neked-visszafordult a csukott ajtóhoz-Már egy fél órája bent vannak és nem tudom,hogy mi folyik ott.Attól félek,hogy Cam nem értette meg Bones-t,vagy valami rossz történt-hangja egyre idegesebben remegett.Angela megfogta a karját
-Hé!Szerintem Cam megértette Brennan-t!Ismerem mindkettőjüket és tudom,hogy megértik egymást!Persze Brenn egy kicsit bizalmatlan,de nem is várhatunk tőle mást.Egyelőre még nem.Talán majd néhány év múlva,mikor feleségül veszed-mosolygott
-Nem akarja-vágta rá szomorúan Booth
-Mi?Persze,tudom,hogy nem hisz a házasságban,de ha elé állsz egy gyűrűvel,akkor tuti eldobja az elveit!-magyarázta Angie
-Nem.Az a süttyő Michael vagy ki bemesélte neki,hogy én csak el akarom venni,hogy legyen pénzem-mondta mérgesen,majd egy nagyot ütött a falba
-Nyugi Booth!-hallotta meg Angela hangját-Majd előbb-utóbb elhiszi,hogy szereted és el tudod venni!Most ez a pasi bekavart,de minden rendben lesz!-nyugtatta a férfit-Egyébként ki is ez?Nem Brennan volt tanára?
-De.Azt hiszem.Igazából nem érdekel,hogy ki,de azt tudom,hogyha meglátom,kitekerem a nyakát!-emelte egyre magasabbra a hangját
-Kinek?-kérdezte egy ismerősen csengő hang a háttérből-Szia Angela!-nem is figyelte,hogy barátnője köszönt-e neki,jobban érdekelte a kérdésére a válasz
-Bones!Na végre!Már kezdtem aggódni!Mi tartott ennyi ideig?-kérdezte meglepetten
-Csak beszélgettünk.Nem kellett volna aggódnod,minden rendben ment-válaszolt monoton hangon-De kinek is tekered ki a nyakát?-kérdezte ismét
-Senkinek!Felejtsd el!-mondta mosolyogva
-Azt mondtad,társak előtt nincsenek titkok-egy rejtett mosoly ült ki az arcára
-Társak?-ahogy Temperance közeledett,Booth szinte rohanni kezdett_már amennyire a távolság engedte_és felkapta Brenn-t,aki örömmel nyomott egy csókot a férfi szájára.Booth örömmel viszonozta.Mikor egy kicsit csillapodott mind a két fél,Tempi ismét megkérdezte
-Szóval?-tért vissza a témához
-Mi szóval?-kérdezett vissza Booth,mintha nem tudta volna,hogy miről van szó
-Kiről beszéltetek?-már kezdett belefáradni,hogy Booth nem hajlandó válaszolni neki
-Hát jó.Ha tudni szeretnéd Michael-ről-mondta ki nagy nehezen
-Elmondtad neki?-nagyon ideges lett,szinte felrobbant,bár tudta,hogy ez így lehetetlen
-Én nem!Dehogy!Csak annyit mondtam,hogy..-Bones nem engedte,hogy az ügynök befejezze
-Booth!-ordította-Úgy volt,hogy ez az én dolgom lesz!
-Nem mondott semmit!-szólt közbe Angela,hogy csillapítsa Tempi dühét,aki azonnal felé fordult-Csak annyit,hogy a volt tanárod bekavart.Azt akarta,hogy te mond el nekem!-halk gyengéd volt és Brenn-nek nem is kellett több.Tudta,hogy mostantól az érzéseiben kell bíznia,még ha ezáltal téved is.Bár benne volt,hogy megint csalódnia kell,de ebben a pillanatban csak az érdekelte,hogy mindenki megbocsásson neki-És..-kezdte volna,de Tempi gyorsabb volt
-És akarsz velem bezélni azok után,amit tettem?-kérdezte kicsit halkan és félénken
-Persze,hogy akarok!-mondta lelkesen-Nagyon-tette hozzá,majd elindult az irodája felé,Temperance pedig követte.Félve jött ide,de most 100x annyira rettegett a következményektől,mint eddig.Várt,míg az ajtó becsukódott és Angie leült mellé a kanapéra-Mi történt szívem?-kérdezte óvatosan
-Sajnálom Angie!
-Mit?
-Azt,ahogy veled viselkedtem!Booth felvilágosított és rájöttem,hogy igaza van!-mondta már szinte sírva
-Miről?Kezd az elejéről édesem,mert nem tudlak követni!-Brennan mesélni kezdett és sokszor elkapta a sírás.Ilyenkor nyelt egyet,hogy folytatni tudja.Néha lefolyt egy-egy könnycsepp az arcán,amit már nem tudott elfolytni,de Angela mindig megvigasztalta
-Sajnálom-sírta,mikor már nem tudott erős maradni
-Hé!Nem a te hibád édesem!Az a szemét átvert!Ő is tudta,hogy milyen törékeny vagy igazából és összetört!Nem a te hibád!-nyugtatta,miközben szorosan ölelték egymást
-De igen!Az én hibám,hogy át tudott verni!Okos vagyok,mégis átvert!Tudta,hogy van gyengepontom és kihasználta!
-Az jó,ha van gyengepontod!Persze nem mindig,de jó,ha érzel!Emiatt ne legyen bűntudatod!Egyáltalán nem tehetsz róla és én megértem!Cam is megértette és Hodgins is megérti majd!Nyugodj meg!Oké?-letörölte a lány arcáról a még ömlő könnyeket,aztán megint átölelte és felálltak-Menjünk!A végén még azthiszeik,hogy baj van!-mosolygott és ezzel nevetésre bírta barátnőjét is.Együtt hagyták el az irodát.Bones amint meglátta Booth-t,azonnal a nyakába omlott
-Baj van?-aggódott
-Igazad volt!-ölelte szorosabban-Úgy örülök,hogy igazad volt!-hallatszott újra,de már suttogásként
-FOLYTATJUK-
Na remélem tetszett!Holnap nem tudom,hogy jön-e,mert versenyre készülök és az edzésem több mint 2 óra lesz,de azért este majd nézzetek be,hátha...:)
Evy!!! Ismét nagyot alkottál, és tényleg ne törődj a rosszindulatú megjegyzésekkel. Mi szeretünk és ez a fő. Meg szerintem a többiek nevében is mondhatom, hogy jóval többen vagyunk rajongóid, mint azok azik nem szeretik amit csinálsz! Mellesleg szerintem csupán azért ír ilyeneket, mert nagyon irigy, hogy nem tud ilyen nagyszerű dolgokat alkotni, mint te. Fel a fejjel kislány, nagyszerű vagy!!!!!!!!!! :)
VálaszTörlésahogy olvastam folyamatában azon imádkoztam a felénél, hogy ne legyen még vége, aztán megörültem, hogy van még, van még... de aztán ennek is vége lett....
VálaszTörlésörültem mert jóra sikerült, nagyon várom a folytatást