Bones-A jövő titkai-7

Már órákat töltöttek együtt..Brennan nem bírta tovább

-Kérlek had menjek valahova!!-könyörgött a lány

-Szó sem lehet róla!De azt hittem ezt már megbeszéltük!-vágta rá azonnal

-De én nem bírom a bezártságot!ezt te is tudod!-bízott benne,hogy ez majd hat a férfira,de tévedett

-Nem!Kicsit a parkba lemehetünk,de akkor is szorosan melletted leszek!Máshova nem mehetsz!-parancsolta

-Nem vagyok már kisgyerek Booth!Tudok magamra vigyázni!-harag hallatszott a hangjába,ami kicsit megrémítette az ügynököt

-Én is tudom,de nem hagyhatom-enyhítette a keménységét,de ez sem hatotta meg barátnőjét

-Nem te parancsolsz nekem!Nem vagy jelenleg senkim!El szeretnék menni innen és ebben te sem tudsz megakadályozni!-válaszolt erélyesen,majd fel akart szállni az ágyról,de Booth visszatartotta

-De igen!A barátod vagyok,aki vigyázni szeretne rád minden áron!Érted?Azért teszem ezt,mert szeretlek és jól tudom,hogy te nem érted,hogy én miért vagyok ilyen,de ez így a helyes!Te is ezt tennéd a helyemben!Nem hagyom,hogy nélkülem elmenj valahova,mert szeretném,ha biztonságban lennél!-ideges volt,de nem hagyta,hogy ezt Brenn is lássa

-Nem érdekel!Nem ülök egész nap itthon,mert te ezt akarod!-megint megpróbált felkelni,de az ügynök megint nem hagyta

-Nem mész sehova!Ha kell,akkor hívok segítséget,de nem engedlek el!Vagy a parkba velem,vagy sehova!-szólt ingerülten,majd felpattant az ágyól és elővette a kabátját

-Akkor jössz velem,vagy maradsz itthon?-kérdezte gúnyosan.Brennan nagyon ideges volt,de megpróbált felállni.Annyira fájtak a csontjai,hogy visszaesett,de csak azért is újra megpróbált felállni,nehogy Booth-nak legyen igaza.A férfi látta,hogy társának minden mozdulat nagyon nagy fájdalmat okoz,ezért odament,hogy segítsen neki
-Hagyj!-tolta el magától Seeley-t-Nem kell a segítséged!-emelte fel a hangját
-Ugyan Bones!Látom,hogy mennyire fáj!-mondta gyengéden,de Tempi nem engedett a büszkeségéből
-Nem fáj,csak egy kicsit össze kell szednem magam!Semmi bajom!-válaszolt még mindig emelt hangon és még jobban eltolta a segíteni vágyó ügynököt
-Jó.Te tudod.Szeretlek Temperance!Nagyon!Csak nem akarom,hogy bajod essen érted amit mondok?-kérdezte halkan.Brenn nem válaszolt.Booth óvatosan megfogta a lány állát és oda akarta húzni magához,de ő nem engedte és elfordult
-Akkor megyünk,vagy nem?-kérdezte ridegen.nem is sejtette,hogy Booth-nak ez mennyire fájt
-Persze-suttogta lehangoltan-Segítsek?-kérdezte reménykedve,hogy társa enged a büszkeségéből
-Nem kell!-arcán látszott minden érzelme.A düh és a sértettség kavargott benne."Hogy lehet ilyen?Nem hiszem el,hogy egy férfi fogvatart a saját házamban!_gondolta felháborodottan_Ezt nem hagyhatom!Ez az én életem és azt teszek,amit akarok!Ez mindig így volt és mindig így is lesz!Nekem nem parancsol senki,még Booth sem!Nem hagyom,hogy fogva tartson,mint egy rabot!Én nem az a fajta lány vagyok,akinek ilyen könnyen lehet parancsolni!Igenis el fogok menni a laborba és dolgozni fogok,mert én vagyok a saját főnököm!Még Cam sem zárhat ki onnan,mert ezt nem ő dönti el!"_gondolta,majd felvette a kabátját.A fájdalom átjárta az egész testét,de nem mutatta.Kiléptek a lakásból.Booth elindult a park fele,ami nagyon közel,az út túloldalán volt,de Brennan épp az ellenkező irányba ment.
-Te meg hova mész?-kérdezte meglepetten Seeley
-Az Intézetbe!-felelt határozottan a lány
-Nem engedem Temperance!Hát még mindig nem érted?Nem akarom,hogy bajod essen!-megragadta Tempi kezét
-Te nekem nem parancsolsz!Nem tarthatsz vissza,különben sikítok!Eressz!-dühösen kitépte a kezét Booth szorításából és elindult
-Kérlek Temperance!-ment a lány után
-Hagyj!-hirtelen éles fájdalmat érzett a medencéjében.Kicsit összehúzódott.Az aggódó ügynök odakapott,de Brenn elutasította a segítséget-Nem kell a segítséged!jól vagyok!-tolta el magától társát
-Ne csináld ezt!Még a végén vissza kell menned a kórházba!Az orvos is pihenést írt elő!-aggódott
-Nem érdekel!Jól vagyok!-hangzott az erélyes válasz

-FOLYTATJUK-

Remélem ez is tetszett nektek..:)Nem lett túl hosszú,mert sokat olvastam,de majd egyszer talán összejön ennél jóval hosszabb is..:)